Kétújfalu (1940-től 1942-ig: Nagyújfalu, ,Magyarország németlakta települései magyarul és németül , ungarndeutsche.de (Hozzáférés 2013 május 26) ) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése Szigetvártól 13 kilométerre délnyugatra helyezkedik el. A mai település Magyarújfalu és Németújfalu egyesítésével keletkezett 1940-ben.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvárt Sellye térségével (Drávafokkal) összekötő 5808-as út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából; Barcs térségével (Daránnyal) az 5809-es út köti össze. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Elnevezései Horvátul a település neve a drávakeresztúriak által használt Ujfaluba. Ezenkívül létezett még a barcsiak által használt Ufaluba és a tótújfalusiak által használt Vujfaluba alak is.
Története A településen és környékén már az i. e. 4. században is éltek emberek. A kelták Osireat nevű törzse lakta. A honfoglalás korában Botond és Karász népei telepedtek meg itt. 1479-ben[Barcshoz tartozó településnek írták.
A 17. században már két újfalu nevű település volt: Magyar- és Német-Újfalu. 1940-ben egyesült a két község. Nevében először nem volt megegyezés, Nagyújfalunak nevezték, s végül 1942-ben megkapta végleges nevét, a mai Kétújfalut.
A településhez tartozott még Szentmihályfa puszta is.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Farkas János (független) 1994–1998: Farkas János (független) 1998–2002: Farkas János (független) 2002–2006: Kis János (MSZP) 2006–2010: Kis János (MSZP) 2010–2014: Karsa Tibor (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Klózer Gyula (független) 2019–2024: Klózer Gyula (független) 2024– : Klózer Gyula (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 10,6%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,1% (24,6% nem nyilatkozott).Kétújfalu Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,3% németnek, 0,8% szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,5% volt római katolikus, 9,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (23,8% nem válaszolt).Kétújfalu Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus templom Református templom Tájház Horgásztó
Híres emberek Itt született 1894-ben Konrád Ignác festő- és szobrászművész. thumb|Kétújfalu megszűnt vasútállomása a Középrigóc–Villány-vasútvonalonKétújfalu (Kétújfalu-Szentmihályfapuszta, Németújfalu-Szentmihályfapuszta)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
További információk Kétújfalu Önkormányzatának honlapja , ketujfalu.hu Óriási olajmezőt találtak Magyarországon, de nem verik nagy dobra, index.hu Ahová az olaj csak a poklot hozta el, index.hu
Kategória:Baranya megye települései