Francis Ysidro Edgeworth (Írország, Edgeworthstown, 1845. február 8. – Anglia, Oxford, 1926. február 13.) ír közgazdász és statisztikus, aki a közgazdaságtudományban maradandót alkotott a közömbösségi görbék rendszerének megalkotásával. Nevéhez fűződik még a szerződési görbe és az úgynevezett Edgeworth-doboz vagy Edgeworth-négyszög kidolgozása. (Az utóbbit Pareto-féle box-diagramnak is nevezik.) Mint statisztikus, a korrelációszámítást fejlesztette tovább, s az index-számításban a bázis és a tárgyidőszak fogyasztási szerkezettel számított indexek számtani átlagaként képzett indexet róla nevezik Edgeworth-indexnek.
Életútja
Iskoláit Dublinban és Oxfordban végezte. Professzorként 1891-től 1922-ig dolgozott Oxfordban. 1891 és 1926 között az Economic Journal című lap főszerkesztőjeként is tevékenykedett. 1907-ben a Royal Statistical Society (a Királyi Statisztikai Társaság) a Guy-emlékérem arany fokozatával tüntette ki.
Kísérlete a keresleti görbe megszerkesztésére a közömbösségi görbék rendszere révén thumb|Papers relating to political economy, 1925 A határhaszon-elmélet egy-egy jószágfajta egy-egy egységének hasznosságát csak saját mennyiségének függvényeként ábrázolta. Edgeworth hívta fel a figyelmet arra, hogy egymást kiegészítő javaknál az egyik jószágfajta egy-egy egységének hasznossága nőhet a jószágkészlet mennyiségének csökkenése nélkül is, ha kiegészítő jószágot vásárolunk hozzá. Például húshoz burgonyát, teához cukrot, stb. Az egymást helyettesítő javaknál a helyzet fordított. Például a tea határhaszna csökkenhet a mennyiségének növekedése nélkül is, ha kávét vásárolunk hozzá. Ezért Edgewort szerint általánosított hasznossági függvényre van szükség, amely számol ezekkel az összefüggésekkel. A függvénynek arra a kérdésre kellett választ adni, hogy meg lehet-e határozni, milyen cserearány mellett jön létre egyensúly, ha két egyén saját jószágkészletét folyamatosan cseréli egymással, mivel ekkor a cserearány is minden csereaktus után változik. Edgeworth válasza erre az, hogy a felek mindaddig folytatják a cserét, amíg mindkét egyénnél a kapott javak határhaszna nagyobb, mint az átadottaké, azaz a csere határán a kapott és az átadott javak hasznossága mindkét félnél azonos. Ennek az esetnek azonban számos kombinációja létezhet, melyeket egy kéttengelyes koordináta rendszerben ábrázolva – Edgeworth kifejezésével – az állandó kielégültség görbéit, a közömbösségi görbéket kapjuk. Azon pontokat, ahol a két jószág határhasznának aránya mindkét fél számára azonos nevezi Edgeworth a szerződési görbének.
Szerinte az egyensúlyi cserearány két fél közvetlen cseréje esetén meghatározatlan, függ erőviszonyaiktól, attól, hogy egyéni ügyességüktől függően milyen cserearány mellett kezdték el a cserét, illetve az egymás utáni csereaktusok során miként alakultak a cserearányok. A végső cserearány kialakulását azonban nyilván befolyásolja az a körülmény is, hogy mindkét fél saját termékéből eredetileg milyen mennyiséggel rendelkezett. Csak annyit lehet megállapítani, hogy az egyensúlyi pont valahol a szerződési görbe mentén alakul ki. A két jószág együttes hasznát véve figyelembe Edgeworth megadja a szükséges általános hasznossági függvényt. Edgeworth a közömbösségi görbék megszerkesztése során feltételezte, hogy a hasznosság mérhető, s a mérhető össz-hasznosság révén igyekezett levezetni a közömbösségi görbéket. Tekintve, hogy erre nincs mértékegység, az elmélet ezen hiányosságát a későbbiekben Vilfredo Pareto, majd Hicks kísérelte meg kiküszöbölni.
Főbb művei New and Old Methods of Ethics (1877) Mathematical Psychics (1881) Metretike (1887) Papers Relating to Political Economy (1925)
Jegyzetek
Források Magyar Nagylexikon 7. kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó, 1998. Közgazdasági Kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, 1977. Dr. Mátyás Antal: A modern polgári közgazdaságtan története. KJK, 1973 Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig. KJK, 1979.
Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Közgazdászok Kategória:Írek