A galántai Kodály Zoltán nevét viselő gimnázium (szlovákul Gymnázium Zoltána Kodálya s vyučovacím jazykom maďarským Galanta), a mátyusföldi magyarok fontos középfokú oktatási intézménye Galántán található. Az itteni fiatalok műveltetését és oktatását a 20. század közepe, 1953 óta látja el. Ma a szlovákiai magyarok harmadik legnagyobb gimnáziuma.

Története Az oktatás kezdetei a régióban A környék iskolahálózatának kialakulása már Mária Terézia iskolarendelete, a Ratio Educationis előtt beindult. Ennek előzményei elsősorban az egyházi intézmények (kolostorok, plébániák) köré szerveződő "iskolákban" keresendők. Bizonyítékát elsősorban az egyetemi peregrinációkutatásban találhatjuk meg, hiszen a kutatás mai állása szerint is, már a mohácsi vész után Galánta és környékéről több diák indult útnak beiratkozni külföldi (többségében osztrák) egyetemekre. Ennek oka elsősorban az volt, hogy e vidéken nem alakultak ki szabad királyi városok, így a legközelebbi egyetemek is a kisebb értelemben vett régió határain kívül létesültek (Pozsony,Ifj. Novák Veronika 2008: A Pozsonyi Királyi Akadémia hallgatósága 1777-1849 között. Archivum Sala IV, 107-118, 146-181. Nagyszombat, Nyitra és Komárom). A felekezeti sokszínűség ugyan növelte, de a nagyvárosok hiánya miatt mégis viszonylag alacsony maradt a külföldi tanulás mértéke a felvilágosodás után. A katolikus diákok "túlsúlya" elsősorban a vágsellyei jezsuita kollégiumnak és a Nagyszombati Egyetem viszonylagos közelségének köszönhető. A régió diákjainak külföldi tanulása tekintetében, elsősorban a mezővárosok emelkednek ki, közülük is Galánta és később a nagyobb zsidó közösségnek köszönhetően Szered, illetve Vágvecse.Szögi László 2008: Csallóközi és mátyusföldi diákok az európai egyetemeken (1526-1919). Archivum Sala IV, 91-101. Szintén igazolható a középkori gyökerekkel rendelkező vágsellyei iskola megléte.Novák Veronika 2002 (összeáll.): Vágsellye 1002-2002. Žilina, 156; Pukkai László 1252-es keltezése vitatható, hiszen ott csak a templom meglétét említi a királyi oklevél. A további településeken időrendben az újkorban: Galántán 1519-ben és 1729-ben,Szlovák Nemzeti Levéltár, fond Esterházi – česnecká línia, fasc. 60, num. 346, 363 összeírás 1729; Nováková, Veronika - Végh, Andrej 1987 (összeáll.): Galanta. Bratislava, 32. Alsószerdahelyen 1600-ban, Deákin 1606-ban, Nemeskajalon 1653-ban, 1656-ban és 1780-ban,Szlovák Nemzeti Levéltár, Vizitációk 1781; Pukkai László 1997 (összeáll.): Nemeskajal község története. Nitra, 18. Nagyfödémesen 1634 előtt és 1673-ban,Danter Izabella 2010: Nagyfödémes. Senec, 174. Negyeden 1701-ben, Nyitra vármegye. Budapest 1899, 154. Felsőszeliben 1708-ban, Tallóson 1732-ben, Diószegen 1751-ben és 1825-ben, Szelőcén 1752-ben, Pereden 1756-ban, Zsigárdon 1756-ban, Taksonyon 1761-ben és 1774-ben,Nováková, Veronika - Végh Andrej 1987 (összeáll.): Galanta. Bratislava, 84. Vágfarkasdon 1718 előtt református és 1772-ben (1779) katolikus,Mátyus, Rozália – Reško, Alexander 1996: Farkasd – Látnivalók. Honismereti Kiskönyvtár 12. Bratislava, 7, 12-13; Restár 2002: Farkasd. 101-102, 183-184; Danter Izabella 2005 (szerk.): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén – Farkasd, Negyed. Galánta, 17. Hidaskürtön 1774-ben és 1873-ban, Nagymácsédon 1776-ban stb. mutathatóak ki az iskolák megléte.Pukkai 2003, 7-8.

1598-1604 között Vágsellyén jezsuita kollégium működött, mivel ide helyezték át a znióváraljait. 1605. áprilisában Bocskai István foglalta el Sellyét, kiűzte a jezsuitákat és a várost elzálogosította, így a sellyei kollégium további működésének lehetőségei szertefoszlottak.Novák Veronika 2002 (összeáll.): Vágsellye 1002-2002. Žilina, 58-62. 1844-ben Érsekújvárott megszervezték az 5. királyi katolikus tanítóképzőt,Timár Kálmán 1938: Az érsekújvári Tanítóképző Intézet története mely azonban az 1856-os tanítóképzési reform nyomán megszűnt, s a tanítóképző intézetet Kalocsán szervezték újjá.kalocsa.hu; kalocsa.hu

Mátyusföldi oktatás a 20. században 1890-1944 között Talmud (rabbiképző főiskola) iskola is működött a városban. 1931-ben a Slovenská liga Galántán iskolát építtetett, ahol megkezdődött a szlovák nyelvű polgári oktatás. Ezt az épületet használta később a magyar gimnázium 1953-1977 között.

A kisebbségek oktatását a háború után a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 6-án elfogadott két rendelete szabályozta: 1944/5 és 6. Ezek az iskolák államosításától, illetve a kisebbségi iskolák megszüntetéséről határoztak. Mivel 1938 előtt ezen a területen főképp egyházi iskolák működtek és az oktatók a magyar tanárokat leszámítva, akiket elbocsátottak, állami alkalmazottakká váltak, ezért a magyar anyanyelvű képzés ellehetetlenült. Ezen rendeleteket erősítette meg a londoni csehszlovák emigráns kormány 1944. november 23-iki memoranduma. A Kassai kormányprogram tervszerűen hozzálátott ezen rendelkezések betartásához, melynek során előbb a városokban majd a falvakban is beszüntették az amúgy is szünetelő oktatást. A magyar nyelvű iskolahálózat felszámolása ellen a magyarok tiltakozni próbáltak – annak ellenére, hogy csak ezek után kezdődtek el a reszlovakizálás programja, a deportálások és az ún. lakosságcsere.

1946-ban a nagyszombati gimnázium, kihelyezett tagozataként indult be középiskolai oktatás Galántán. 1948-ban ezen osztályok önálló gimnáziumi státust nyertek.

1949-ben Galántán, Vágsellyén és Nemeskürtön alakultak szlovák nyelvű tanonciskolák. Az 1953-as és későbbi iskolatörvények értelmében, további iskolaintézmények jöttek létre: Szereden és Vágsellyén szlovák, Galántán magyar tanítási nyelvű Tizenegy éves Középiskola alakult. 1960-ban Vágsellyén Élelmiszeripari Műszaki Középiskola, 1966-ban Szereden Kohászati Szakközép, ebből később közgazdaságivá, majd mezőgazdaságivá vált, és 1976-ban Vágsellyén Vegyészeti Szakközépiskola kezdte meg működését. Magyar tanítási nyelvű tanoncképzés csak a bársonyos forradalom után, 1990-ben magán úton indult be a régióban Hidaskürtön. Galántán külön magángimnázium alakult.

A galántai magyar tannyelvű gimnázium 1953. szeptember 1-jén indult el az oktatás a magyar tanítási nyelvű Tizenegy éves Középiskolában. Tantermei az ún. jubileumi iskolában (vagy Kolíšek-iskolaépületben) és az egykori Ipartársulat székházában voltak. A szlovák és a magyar gimnázium 1977. október 17-én költözött a Dukla utcai (ma: Eszterházyak útja) új épületbe.Nováková, Veronika - Végh Andrej 1987 (összeáll.): Galanta. Bratislava, 73; Pukkai László 2007 (szerk.): 770 - 1237-2007 - Galánta. Galánta, 233.

Az iskola fennállásának évfordulóit 1978. december 16-án, 1983. március 25-én, 1993. szeptember 18-án és 2003. október 10-én ünnepelték meg.

1992. szeptember 1-jétől nyolcosztályos osztályokkal bővült a gimnázium. 1995-ben az újabb Mečiar-kormány alatt ismét asszimilációs törekvések kerültek előtérbe és a magyar anyanyelvű oktatást védeni próbáló igazgatókat leváltották. Ezek ellen a szülői munkaközösség, a tantestület és az iskolabarátok is felemelték szavukat, több megmozdulás is történt (1995. június 30-án stb.). Az 1998-as újabb parlamenti választások után részben helyreállították az okozott károkat.

2000. december 16-án ünnepélyes keretek között felvette Kodály Zoltán zeneszerző és zenepedagógus nevét. Az iskola új logójára 2003 márciusában írtak ki pénzdíjas pályázatot. A szakmai zsűri választása a szavazatok figyelembevételével 10 pályázó 16 pályamunkájából az andódi Szegheő Gábor művére esett.Pukkai 2003, 256-258.

Neves személyek Oktatói Mórocz Károly (1938–2022) pedagógus, néprajzi gyűjtő. Pék László pedagógus, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egykori országos elnöke Pukkai László történész Szeberényi Zoltán (1930) irodalomtörténész, kritikus

Diákjai Bauer Győző (1942-2018) orvos, farmakológus, diplomata Bergendi Barnabás (1996) magyar színész, rendező Bodri Eleonóra rádiós műsorvezető Buják Andor zenész, a Ghymes együttes egykori tagja Bukovszky László (1966) történész Czanik Ildikó légimentő főorvos Csadi Zoltán (1983) magyar színész, rendező Csuthy András régész, muzeológus Duka-Zólyomi Árpád atomfizikus, egyetemi tanár, politikus Écsi Gyöngyi (1965) énekes Fellinger Károly (1963) költő Forró Krisztián (1976) szlovákiai magyar politikus Gál Margit (1959) levéltáros2023 Biografický slovník slovenských archivárov. Bratislava, 436-437 Izsóf József (1949-2018) régész, múzeumigazgató Jakubecz László színész, újságíró Kaprinay László karmester Lancz Attila (1976-2021) jogász.foruminst.sk ; ma7.sk; felvidek.ma Lovász Attila (1963) újságíró Mészáros Attila (1951-2022) vegyész, asztrofizikus, csillagász, egyetemi docens Neszméri Sándor (1952-2014) újságíró Novák Veronika (1954) levéltáros, történész Novota János (1983) labdarúgó Olasz István színész Pallya Gábor jegyző Pukkai Attila zenész, a Ghymes együttes egykori tagja Pukkai László (1941-2017) történész Szarka László (1953) történész Szarka Tamás (1964) Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja Talamon Alfonz (1966-1996) Madách-díjas író Tóth Károly (1959-2016) irodalomkritikus, tudományszervező, szerkesztő, politikus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója Tóth Attila kibernetikus Varga László (1948) pedagógus, helytörténész

Jegyzetek

Források 1978 25 éve alakult meg a Magyar Tannyelvű Gimnázium Galántán. Galanta. Pukkai László 2003: Gimnázium Mátyusföld központjában - Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium ötven éve (1953-2003). Évkönyv 2002/2003. 2013 Juhász Aladár: Pillanatképek a gimnázium életéből. Terra Hírújság IV/1, 21. Monika Tihányiová 2016: Stredoveké školy v Bratislavskej župe a ich študenti na univerzitách vo Viedni, v Krakove a v Prahe. Verbum Historiae 2016/2.

A gimnázium honlapja Az iskola történetéről

Kategória:Galánta Kategória:Szlovákia középiskolái Kategória:Szlovákiai magyar nyelvű oktatási intézmények Kategória:Kodály Zoltán emlékezete Kategória:1953-ban alapított oktatási intézmények