Magyaregregy () község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Fekvése Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.
Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.
Története
A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.
1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.
A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.
1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fóris Istvánné (független) 1994–1998: Fóris Istvánné (független) 1998–2002: Piller Tibor (független) 2002–2004: Kovácsné Deák Irén (független) 2004–2006: Piller Tibor (független) 2006–2009: Piller Tibor (független) 2009–2010: Fülöpné Rákosa Ildikó (független) 2010–2014: Fülöpné Rákosa Ildikó (független) 2014–2019: Fülöpné Rákosa Ildikó (független) 2019–2024: Fülöpné Rákosa Ildikó (független) 2024– : Koch Dávid (független)
A településen 2004. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
2009. június 7-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal az előző polgármester halála miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).Magyaregregy Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% németnek, 0,3% lengyelnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).Magyaregregy Helységnévtár
Nevezetességei thumb|250px|Márévár Honismereti Faluház Márévár – a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható. Mária kegytemplom Máré csárda és strandfürdő Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája
Híres magyaregregyiek Itt született 1946. szeptember 13-án Vókó György, magyar büntetőjogász, ügyész, a magyar és a nemzetközi büntetés-végrehajtási jog elismert kutatója, habilitált egyetemi oktató, 2012-től az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, 2016-tól professor emeritus († 2021)
Jegyzetek
További információk Magyaregregy Önkormányzatának honlapja Magyaregregy az utazom.com honlapján Márévár 3D képekben Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Adattár; Akadémiai, Bp., 1961 (Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series historica) G. Sándor Mária: Magyaregregy, Márévár; 2. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Füzes Miklós: Magyaregregy; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza) Surányi Béla: Baranya. Magyaregregy képes története; Bedő Bt., Bp.–Magyaregregy, 2003 Magyaregregy vonzásában. Helytörténeti olvasókönyv; szerk. Páll Lajos; Magyaregregyiek Baráti Köre, Magyaregregy, 2007 Császár Levente–Szabó Dávid–Müller Nándor: Máré-vár. Magyaregregy. Képzelet és valóság, múlt és jelen; Magyaregregyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete, Magyaregregy, 2012 Varga Szabolcs: A magyaregregyi Mária-kegyhely és búcsú története; 21. Századi Magyaregregyért Alapítvány, Magyaregregy, 2014 300px|bélyegkép|balra|A vár légi felvételen
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései