Tarrós község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése Baranya vármegye északi határszélén, a Hegyhát tájegységben fekszik, Sásd városától északkeleti, Vásárosdombótól délkeleti irányban. Zsákfalunak tekinthető, mivel közúton csak ez utóbbi község déli része felől, a 611-es főútból kiágazó 65 178-as számú mellékúton érhető el.
Története Nevét eredeztetik a tarló szavunkból, más felfogás szerint Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevéből. Az 1475-ös okiratban már Tarros néven említik. Az 1554-es egyházi összeírásnál található Tarrlós Bálint neve.
A német temető feltárásakor találtak olyan csontvázat, amely ülő helyzetben, zsugorítva volt elhelyezve, ez arra utal, hogy a sír kő-, vagy bronzkori. Így is bizonyítottnak látszik, hogy Tarrós, a megye egyik legősibb települése, amely állattartásból, mezőgazdaságból élő, máig kis zsáktelepülés. Infrastruktúrája elmaradott, de számos népi építészeti elemet is felfedezhetünk, amely a közeljövőben az idegenforgalom számára is érdekessé, vonzóvá tehetné a települést.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Waschler Zoltán (nem ismert) 1994–1998: Wascher Zoltánné (független) 1998–2002: Wascher Zoltánné (független) 2002–2006: Bagdán Levente (független) 2006–2010: Tóth Gyula József (független) 2010–2014: Valigura Ernő (független) 2014–2019: Balázs Bernadett (független) 2019–2024: Balázs Bernadett (független) 2024– : Dömse Jenő (független)
A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert az élen szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő faluvezető két, független kihívója, Bónéné Vad Orsolya és Dömse Jenő között. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 29-én tartották meg, minimálisan magasabb választói részvétel mellett, ami pedig Dömse Jenőnek kedvezett.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, evangélikus 6,8%, felekezeten kívüli 14,3% (10,5% nem nyilatkozott).Tarrós Helységnévtár
2022-ben a lakosság 72,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 1% németnek (26,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (62,5% nem válaszolt).Tarrós Helységnévtár
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései