Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén. Autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.
Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található a Bányászattörténeti Múzeum, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén a kazincbarcikai járásban, az Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.
Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett dombjai (például Szőlő-hegy) uralják.Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
Története
A település – amely már több ezer éve lakott vidéknek számít – közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.
A történelmi ókor előtt kiemelten legfontosabb itt bányászott érc a termésréz volt. Ebből árakat, tűket kalapáltak, a árulékos azuritból és malachitból ékszereket készítettek. A rézkorban (i. e. 3400—1900) a termésréz iránti igény ugrásszerűen megnőtt, mivel a kohászat fejlődése már lehetővé tette a fém megolvasztását és formába öntését, a nehezebb réztárgyak előállítását. A Rudabányai-hegység nyugati oldalán, a Telekes-völgyi Csengőkút-zsombolyban a rézfeldolgozás viszonylag korai szakaszában, az i.e. 3. és 2. évezred fordulóján használt lapos rézbalta, nyéllyukas fejsze és rézcsákány került elő.
A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.
1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.
A Rákóczi-szabadságharc idején rövid ideig ismét rezet bányásztak, de a szabadságharc leverése után abbahagyták.
A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.
Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).
A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.Az 1965-ös szerencsétlenség története. A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.
2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
Népessége
Népcsoportjai
Nemzetiségi eloszlás (2011)* Összesen Magyar Német Cigány Szlovák Lengyel2624 fő 2246 42 323 5 4 100% 85,76% 1,6% 12,3% 0,19% 0,04%
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van. A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. 2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban.Nemzeti Választási Iroda
Vallások, templomok
A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.
Vallási eloszlás Összesen Római katolikus Görögkatolikus evangélikus Református Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ateista Nem kívánt válaszolni2624 fő 1139 43 19 439 35 304 11 593 100% 44,19% 1,64% 0,72% 16,73% 1,33% 11,58% 0,42% 22,59%
2022-ben vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 14% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 14,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).Rudabánya Helységnévtár
A református templom
thumb|Rudabánya ref. templom thumb|Rudabánya ref. templom thumb|A templom kazettás mennyezete A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).
A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.
A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.
A római katolikus és evangélikus templom
Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.
Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901–1985) mezőkövesdi festőművész készítette.
Az evangélikus templom építése 1932–1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.
Nevezetességei
Rudapithecus
Nemzetközi hírnevét a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus (korábban Dryopithecus brancoi) maradványainak köszönheti. Az őslénytani nevezetességet és egykori környezetét a Majomsziget mutatja be.Majomsziget
A bányászat emlékei
Az érctelep felszínközeli, úgynevezett mállási zónájában különleges ásványok–ásványtársulások alakultak ki. A ritkaságok többségét a bányászok eladták az ásványgyűjtőknek, a helyi múzeumban csak néhányat sikerült megőrizni (például azurit-malachitot és termésrezet). Az országos gyűjtőkörű bányászati múzeumot 2006-ban átépítették, azóta egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye bányászatának történetét bemutatja. Részei: Bányászattörténeti gyűjtemény Ásvány- és őslénygyűjtemény Föld alatti bemutatóhely A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.Rudabánya: ősember-lelőhely
Templomai
A református templom eredetileg gótikus stílusban épült; 14. századi vasajtaját a miskolci Herman Ottó Múzeumban őrzik.
Köztéri szobrai
alt=Bányász hősi emlékmű|bélyegkép|200x200px|Bányász hősi emlékműÜlő leány. Gáti Gábor alkotása Bányász-dombormű Bányász hősi emlékmű. Bóna Kovács Károly alkotása Gvadányi József mellszobra. Pásztor János alkotása Mikoviny Sámuel emlékműve Kossuth Lajos mellszobra. Horvay János alkotása Turul-szobor Bányamunka áldozatainak emlékoszlopa. Novák Géza alkotása 1848-as emlékmű. Kolosai Zoltán és Szögedi János tervei alapján
Gazdasági élete
1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.
A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.
A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.
Politika, közélet
Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.
Rudabánya polgármestere 2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP). 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.
Polgármesterei
Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források Szögedi József független 1990. október 15. – 2002. október 21. Az 1990-es választási eredmények: Az 1994-es választási eredmények: Az 1998-as választási eredmények: Szobota Lajos független 2002. október 21. – 2019. október 14. A 2002-es választási eredmények:A 2006-os választási eredmények:A 2010-es választási eredmények:A 2014-es választási eredmények:Novák Péter Fidesz-KDNP 2019. október 14. – A 2019-es választási eredmények:A 2024-es választási eredmények:
Képviselő-testülete
Rudabánya képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta hét tagú. A testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után az alábbiak szerint alakult:2019-es önkormányzati választások eredménye
Név Pozíció Párt Novák Péterpolgármester25pxFidesz KDNPBudai SándorképviselőfüggetlenHadobás SándorképviselőfüggetlenMolnár JózsefképviselőfüggetlenPapp AndreaképviselőfüggetlenTóth GáborképviselőfüggetlenVeres Lajosképviselőfüggetlen
Díszpolgárai
Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.
Rudabánya díszpolgárai:
Név Kitüntetés éve Megjegyzés Vincze István1998Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.Baffi János2000Nagy Sándorné2006Hernyák Gábor2002Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában.Veres Imre2002Szögedi József2004Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között.Cziczlavicz Lajos2006Hadobás Sándor2006A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója.Mangasi Sihombing2010Indonézia korábbi budapesti nagykövete.Novák Géza2012Szobrászművész.Harmatha Tibor2015Rudabánya testvérvárosa, Dobsina német közösségének vezetője.
Közlekedése
Közúti közlekedése