Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Egykor Torna vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva patak mentén; legközelebbi szomszédai Szin 3 kilométerre keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 kilométerre dél felé, Jósvafő pedig mintegy 6 kilométerre nyugati irányban. Közel fekszik a magyar-szlovák országhatárhoz, de azzal nem érintkezik: az Aggteleki-karszt ezen vidékén az államhatár magyar oldala részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.

A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton is végighúzódó 2603-as út. Utóbbiból itt ágazik ki, kevéssel a 40. kilométere előtt a 26 113-as számú mellékút, amely Tornakápolnára vezet.

Nevének eredete

Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt.Szinpetri.hu

Története

Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak.

A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003).

1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott.

1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu).

1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-as dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett.

1881-ig Szinpetri a Torna vármegyéhez tartozott azonban ebben az évben egyesítették Abaúj vármegyével így az új Abaúj-Torna vármegye és ezenbelül a Tornai járás területéhez csatolták.

1950-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és az Edelényi járáshoz csatolták.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ritó István (független) 1994–1998: Ilonka János (független) 1998–2002: Ilonka János (független) 2002–2004: Ilonka János (független) 2004–2006: Doszpoly Károly (független) 2006–2010: Doszpoly Károly (független) 2010–2014: Doszpoly Károly (független) 2014–2019: Szücs-Doszpoly Gyula (független) 2019–2024: Doszpoly Károly (független) 2024– : Doszpoly Károly (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a falu lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként – Népszámlálás.hu

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 13,6%, református 69,9%, görögkatolikus 1,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,8% (3,8% nem válaszolt).Szinpetri Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,5% szlováknak, 0,5% németnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,8% volt római katolikus, 54,1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 15,5% felekezeten kívüli (15,5% nem válaszolt).Szinpetri Helységnévtár

Nevezetességei

1995-ben a településen található hét barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Csapás-tetői-barlang, az Eötvös Loránd-cseppkőbarlang, a Kis Kotyor-víznyelő, a Kopolya-forrásbarlang, a Mogyorós-töbri-víznyelő, a Nagy-Csikoháló-töbör és a Zabföldi-barlang. Figyelemre méltó a község homlokzati tornyos, műemlék jellegű református temploma (Dózsa Gy. u. 65.). 1794-ben épült késő barokk stílusban, egyszínű, sötét kazettás mennyezettel és karzatokkal, 250 ülőhellyel. 1877-ben egy tűzvész elpusztította az iskolával és a parókiával együtt; de egy éven belül helyreállították – ekkor készült el a torony sisakja. A világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalom. Sok ház őrzi a népi építészet, kiemelten a perkupai stílus jegyeit. A református egyházközség 2010. július 25-én nyitotta meg hely- és egyháztörténeti kiállítását.

Neves személyek

Itt tanított 1906–1907-ben Marjalaki Kiss Lajos régész, földrajztudós és tankönyvíró.

Képek

Jegyzetek

Források

Szinpetri.hu: A község honlapja Református: A református egyházközség honlapja Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései