Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák határtól 4 kilométerre délre. Belterületét átszeli a környező hegyekben eredő Ménes-patak.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Bódvaszilas, kelet felől Bódvarákó, dél-délkelet felől Perkupa, dél-délnyugat felől pedig Szin. Nyugat felől az amúgy messze fekvő Aggtelek külterületeivel határos, északon pedig a határszéle több kilométeres szakaszon egybeesik az országhatárral. Abban az irányban a két legközelebbi település északnyugat felől a szlovákiai Jablonca (Silická Jablonica), észak felől pedig Körtvélyes (Hrušov).
Megközelítése A 26-os főútról Sajószentpéternél a 27-es főútra áttérve, Edelényen át közelíthető meg, utóbbi főút és a 2603-as út találkozásánál észak felé kiinduló 26 115-ös úton. Erdei út (Derenki szekérút) vezet át a szlovákiai Körtvélyesig, de az csak gyalog vagy biciklivel járható.
Határszélét délkeleten érinti a is, de annak a területén nincs megállási pontja, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így (a perkupai területen elhelyezkedő) Jósvafő-Aggtelek megállóhely kínálja.
Története A falu a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át. A vár alatt haladt a kereskedésre használt derenki szekérút.
A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetett a 13. század második felében.
1549 körül Szögliget meglehetősen nagy falu volt 20 jobbágy- és 12 zsellér portával, 6 pusztatelekkel, 7 urasági szolgálatvállalóval és két bíróval (Magyar templom.hu).
A református templom 1798–1800 között épült.
Szögliget Torna vármegyéhez tartozott egészen 1881-ig amikor Torna és Abaúj vármegyéket egyesítették Abaúj-Torna vármegye néven és azonbelül a Tornai járáshoz tartozott.
A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizánegység.
Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, amelynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart. Ennek központja Szelcepuszta volt, ahol a kormányzó fából épült vadászkastélyát az 1950-es években bontották le.
1950-ben Szögliget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye része lett.
A település határában az 1990-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára egyik sem üzemel. Az első és második világháborúban elhunytak emlékére 1994. augusztus 20-án állítottak fel egy emlékművet Szögligeten.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gulyás István (független) 1994–1998: Mihalik József Alfonz (MDF) 1998–2002: Török Gábor (független) 2002–2006: Török Gábor (független) 2006–2010: Tóthné Mihalik Katalin (független) 2010–2014: Tóthné Mihalik Katalin (független) 2014–2019: Üveges Attila (független) 2019–2024: Üveges Attila (független) 2024– : Üveges Attila (független)
Népesség A település népességének változása:
1880-ban 1017-en éltek itt, ebből 961 fő 94,5% magyar, 17 fő 1,7% szlovák, 39 fő 3,8% egyéb.
1890-ben 1146 fő élt itt, ebből 1107 fő 96,6% magyar, 21 fő 1,8% szlovák, 12 fő 1% német, 1 fő 0,1% rutén, 5 fő 0,4% egyéb.
1900-ban összesen 1058 lakosa volt Szögligetnek, ebből 1018 fő 96,2% magyar, 32 fő 3% szlovák, 6 fő 0,6% német, 2 fő 0,2% egyéb.
1910-ben a település lakossága 1150 fő volt, ebből 1121 fő 97,5% magyar, 22 fő 1,9% szlovák, 2 fő 0,2% német, 5 fő 0,4% egyéb.
1920-ban mindössze 1014-en éltek itt, ebből 1012 fő 99,8% magyar, 2 fő 0,2% szlovák.
1930-ban 1097-en éltek Szögligeten, ebből 1083 fő 98,7% magyar, 12 fő 1,1% szlovák, 2 fő 0,2% német.
1941-es népszámlálás szerint Szögligeten 1152-en éltek, ebből 1146 fő 99,5% magyar, 6 fő 0,5% szlovák.
2001-ben a település lakosainak 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 5,6% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 19,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,2% (4,5% nem válaszolt).Szögliget Helységnévtár
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 2% lengyelnek, 1,1% szlováknak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,2% volt római katolikus, 20,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 4,2% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).Szögliget Helységnévtár
Nevezetességei A műemlék Sarlós Boldogasszony-templom Református templom Szögligeten, a Petőfi utcában áll Duber István tájháza. A településtől mintegy két kilométerre északnyugatra állnak Szádvár romjai egy 460 méter magas hegy tetején. Derenk romközség Ha Jósvafő felé vesszük az irányt, akkor Szin, ha Szögliget felé, akkor a Ménes-tó után található Szelcepuszta, Horthy Miklós egységes vadászterületének központja. A faluból Szelcepuszta, ill. Derenk felé haladva található a Ménes-patak felduzzasztásával létrehozott Ménes-tó. 1995-ben a településen található 42 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Alkotmány-barlang, az Alsó Acskó-forrás barlangja, a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Borz-barlang, a Cipőkrémes-lyuka, a Csehek-szakadéka, a Csempész-barlang, a Csipogó 1.sz. víznyelő, a Csipogó 2.sz. víznyelő, a Csipogó 3.sz. víznyelő, a Csörgő-forrásbarlang, a Dögszag 1. sz. barlang, a Dögszag 2. sz. barlang, a Dögszag 3. sz. barlang, az Egér-lyuk, a Fedor-forrás 2. sz. barlangja, a Fedor-forrás barlangja, a Háló-réti-zsomboly, a Háromszög-zsomboly, a Hosszú-tetői-barlang, a Hosszú-zsomboly, a Káposztás-kerti 1. sz. barlang, a Káposztás-kerti 2. sz. barlang, a Káposztás-kerti 3. sz. barlang, a Kecskés-kúti-forrásbarlang, a Keserű-barlang, a Lackó-barlang, a Macska-lyuk-víznyelő, a Magas-tetői-barlang, a Ménes-barlang, a Pérecs-nyelő, a Rejtek-zsomboly, a Rozmár-zsomboly, a Szádvári-barlang, a Szádvári-hasadék, a Szarvas-kerti-barlang, a Szénégető-barlang, a Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja, az Úr-földjei beszakadás, a Vacsora-barlang és a Zúgó-forrás feletti hasadék. Szögligeten négy fokozottan védett barlang található, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Hosszú-tetői-barlang, a Magas-tetői-barlang és a Rejtek-zsomboly. A falu határában lévő kőbányák Derenki szekérút Szögliget és Körtvélyes között.
Híres szülöttei Fecske Csaba (1948. március 10. –) József Attila-díjas magyar költő, publicista.
Képek
Jegyzetek
Források
Szögliget Önkormányzatának honlapja Szögliget az utazom.com honlapján Minden, ami Szögliget, Szádvár, Derenk Magyar templom.hu: Magyar templom: Szögliget
További információk
Szögliget térképe a nevezetességekkel
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései
Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései