Az energetikai tanúsítvány egy energetikai megfelelőséget igazoló számítás. Az energetikai tanúsítvány megmutatja az épület összesített energetikai jellemzőjét, és a CO2 kibocsátás értékét. A közel nulla energiaigényű épületek követelményekhez képest százalékban kifejezve. Ezen kívül tartalmazza az épületszerkezetek és az épülettechnikai rendszerek értékelését is. A tanúsítványok részletes javaslatot tartalmaznak az energetikai korszerűsítésről.

Az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire

Típusai https://etanus.hu/energetikai-besorolas/ 2023. november 1-étől változtak az energetikai besorolások, jelenleg 12 különféle 1 betűs kategória van "A+++"tól "I"-ig. + Energetikai besorolások 2023 november 1. utánA+++≤0%0-nál kisebb energetikai hatékonysági szám, érték is lehetA++0<...≤50%Közel 0 energiahatékonyságúA+50%<...≤90%Kiemelkedő nagy energiatékonyságúA90%<...≤100%Kiemelkedő nagy energiatékonyságúB100%<...≤130%Korszerűt megközelítőC130%<...≤160%Korszerűt megközelítőD160%<...≤200%ÁtlagosE200%<...≤250%ÁtlagosF250%<...≤310%Átlagost megközelítőG310%<...≤390%GyengeH390%<...500%RosszI500%<Nagyon rossz Energetikai tanúsítvány + Energetikai besorolások 2016 január 1. utánAA++<40%Minimális energiaigényűAA+40–60%Kiemelkedően nagy energiahatékonyságúAA61–100%Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobbBB101–130=Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelőCC101–130%KorszerűDD131–160%Korszerűt megközelítőEE161–200%Átlagosnál jobbFF201–250%ÁtlagosGG251–310%Átlagost megközelítőHH311–400%GyengeII401–500%RosszJJ501%<Nagyon rossz

+ Energetikai besorolások 2016 január 1. előtt:A+<55Fokozottan EnergiatakarékosA56–75EnergiatakarékosB76–95Követelménynél jobbC96–100Követelménynek megfelelőD101–120Követelményt megközelítőE121–150Átlagosnál jobbF151–190ÁtlagosG191–250Átlagost megközelítőH251–340GyengeI341<Rossz

Jogszabályi háttér Az energetikai tanúsítvánnyal két alapvető jogszabály foglalkozik: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

Az energetikai tanúsítvány alapvetően építéshatósági eljárás eredménye; elkészítése a beruházások átadási-átvételi eljárásának részét képezi (használatbavételi engedély); elmaradását mulasztási bírsággal sújthatják a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 38. §-a szerint. Magának a számításnak az elkészítésére az épületenergetikai számításokra vonatkozó rendelet érvényes: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, 3. § (1)14: "Az 5. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) alapján kell elkészíteni."

A szabályozás célja Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a lakások, közintézmények energiahatékonyságával, és ezért az energetikai tanúsítvány bevezetését minden tagország számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek (2010/31/EU irányelv 9. cikk).

A rendelet hatálya

A tanúsítást minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges, illetve a rendelet hatálya alá tartozó alábbi feltételek megléte: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerint új épület építése; meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység - ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy - bérbeadása; 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint Nem terjed ki a rendelet hatálya a következő épületekre: az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; (azaz ha 50 m2-nél kisebb az egész épület) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre; a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre; hitéleti célra használt épületre;  a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre; műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki. a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén; ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;  a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

A fenti bekezdéseket a jogszabály „és” kapcsolattal köti össze. Ez azt jelenti 1. példa - eladok egy lakást, amely olyan épületben van, amire nem terjed ki a rendelet hatálya; az ilyen ügylet nem kötelezhető energetikai tanúsítvány csatolására, mivel az épület nem tartozik a rendelet hatálya alá. 2. példa - eladok egy 35 m2-es lakást, amely olyan épületben van, amire kiterjed a rendelet hatálya (pl. új épületben, vagy 50m2-nél nagyobb épületben) és nem vonja ki a rendelet 1. § (2) bek.; az ilyen ügylet esetén kötelező az energetikai tanúsítvány csatolása. 3. példa - eladok egy lakást, amely olyan épületben van, amire kiterjed a rendelet hatálya (pl. meglévő épület, amely teljesen zárt; mondjuk világítótoronyból átalakított épület (régen gyertyát vagy nyílt égésterű lámpát használtam a világítótornyokban, s felülről teljesen zártak voltak, hogy a léghuzat el ne oltsa a világítóeszközt), ahol nem bontották meg az egységes épület arhitectúrát a látvány miatt, s így nem alakulhat ki semmilyen módon fűtési idényben a hússzoros légcsere természetes vagy nem természetes úton); az ilyen ügylet esetén kötelező az energetikai tanúsítvány csatolása. Nem is lenne normális, ha egy lakást nem lehet fűtési idényben rendszeresen szellőztetni. 4. példa - eladok egy lakást, amely új építésű és hitéletet szolgál (pl. nyugdíjba vonul a plébános, s az utódjának eladnak egy lakást, amit a kolostor területén leválasztással-hozzátoldással alakítottak ki); szintén nem kötelezhető energetikai tanúsítvány csatolására, mivel a hitéleti célt szolgáló épületek, önálló egységek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

A fenti bekezdések közül a (2) bekezdés, azaz a tárgyi hatály alól történő kivonás van először a rendeletben, ami azt jelenti, hogy a bekezdés alá tartozó épületekre, építményekre, lakásokra stb-re a jogszabály többi része már nem is vonatkozik. A rendelet alkotói az Európai Uniós szabályokat figyelembe véve a hangsúlyt az új építésű, teljes rekonstrukción átesett, nagyméretű ingatlanokra terjesztették ki, figyelembe véve a mentesíteni kívánt rétegek, ágazatok (pl. kispénzűek vándorlásához kapcsolódó lakás adás-vétel, csere, kisipari vagy kézműves műhelyek, mezőgazdaság, múzeumok, hitélet stb.) érdekeit.

Tévedések eloszlatása A "közel nulla" energiaszint elérési célkitűzés gyakorlatilag csak megújuló energia felhasználásával lehetséges, ennek érdekében bevezették a "megújuló energia részarány" fogalmát, ill. mértékét. A 2022. június 30-a után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla követelményeknek, ennek egyik követelménye a megújuló energia részaránya. Jelenleg ennek mértéke 25% lesz, vagyis az adott épület összes (fűtés-hűtés-melegvíz előállítás-szellőztetés) energiaigényének 25%-t helyben kell megtermelnie.

Kötelező erő, költségek felszámítása A vonatkozó rendelet értelmében 2009. január 1-jétől az ingatlanok használatbavételi engedélyének megadásához, tartós - egy évet meghaladó - bérbeadásához, továbbá 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, vagy állami tulajdonú közhasználatú épület esetén Energetikai Tanúsítvány kiállítása, megszerzése szükséges.

A 176/2008 sz. rendelet előírja továbbá, hogy a rendelet hatálya alá tartozó meglévő épület, lakás, önálló rendeltetési egység adás-vételéhez energetikai tanúsítása rendeletben megszabott árakkal 2011. december 31-ig önkéntes. 2012. január 1-je után a tanúsítvány megszerzése kötelező jellegű, de az elkészítés díját már nem határozza meg, azt a szabad piaci ár szabja meg.

2012. június 1-től 2015 december 31-ig csak akkor kell új bérleti szerződések esetében az energetikai tanúsítvány, ha a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását. (Értelemszerűen a kivételek itt is érvényesek, tehát műemlék, templom, mezőgazdasági és ipari épületek egy része és az ideiglenes használatú épületek esetében sem kell). Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység esetében még 1 évet meghaladó új szerződés esetében sem kell energetikai tanúsítvány 2012. június 1-től 2015. december 31-ig.

A 7/2006 TNM rendelet milyen épületekre vonatkozóan határozza meg az összesített energetikai jellemző követelményértékét?

Ezek az épületek a modern technológiával épült, nagy rekonstrukción átesett zárt légterű kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi (pl. szálloda), lakó- és szállásjellegű épületek, irodaházak, valamint oktatási épületek. Az egyéb funkciójú épületekre a tanúsítás során kell meghatározni a követelményértéket, illetve elvégezni a szükséges minősítést.

A tanúsítvány érvényességi ideje jelenleg 10 év, de a 200/2023. (V. 25.) Kormány rendelete alapján 2023. november 1-jétől az energetikai tanúsítványok már csak 5 évig lesznek érvényesek. Minden addig elkészült energetikai tanúsítványt újra el kell készíttetni.

2023. november 1-től kötelező lesz feltüntetni az ingatlan hirdetésben az ingatlan energetikai besorolását.

A szakmai kamarák állásfoglalása szerint minden esetben kötelező az energetikai tanúsítónak helyszíni szemlét tartania. Ettől csupán új épület esetén lehet eltekinteni, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozott arról, hogy minden a terveknek és az építési engedélyezési tervdokumentációban szereplő energetikai számításnak megfelelően készült el.

A tanúsítványt 10 évig meg kell őrizni. Az elkészült tanúsítványt a tanúsító szervezetnek kötelező feltölteni az Országos Építési Nyilvántartásba (OÉNY) a https://entan.e-epites.hu oldalon keresztül.

Ki készíthet Energetikai Tanúsítványt?

A szakmagyakorlásról szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet előírja, hogy energetikai tanúsító tevékenységet, megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező végezheti, ha teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. A rendelet azt is tartalmazza, hogy e szabály alól felmentés nem adható, vagyis az energetikai tanúsítás végzésének alapvető feltétele a jogosultsági vizsga letétele.

Követelményrendszer A minősítési rendszer alapjait a vonatkozó kormányrendelet mellékletei írják le összhangban az európai uniós szabályokkal. Az ehhez kapcsolódó szakirányú részletes követelményrendszert jelenleg tárca nélküli miniszteri (TNM) rendelet határozza meg.