Poligenezis-elméletnek nevezzük azokat az eredetelméleteket, amelyek a monogenezis-elmélettel ellentétben az egymástól nagyobb távolságra levő hasonló jelenségeket egymástól független fejlődéssel magyaráz. Általában a poligenezis-elmélet feltételezi egy, vagy több monogenezis-elmélet létezését ugyanabban a témában.
Etimológiája Görög eredetű szó, melynek az első tagja a poli, jelentése sok, több. A második tagja a genezis, melynek jelentése eredet, keletkezés, származás.
Biológiában A gyarmatosításhoz köthető azoknak az elméleteknek a kialakulása, melyek az emberi rasszokat különböző eredetűnek tekintik. Ezáltal kívántak vélt előjogokat biztosítani maguknak a gyarmatosító államok. Ez vezetett a rasszizmus kialakulásához. Mára ezek az elméletek megdőltek és általánosan elfogadott minden élő embertípus egyetlen fajba való sorolása.
Íráskutatásban A monogenezis-elmélet híveivel ellentétben a kutatók egy része úgy hiszi, hogy az írás legalább hét egymástól független keletkezési helyen különböző időpontban alakult ki. Sumér, a Kr. e. IV. évezred vége Egyiptom, a Kr. e IV. évezred vége Égei-tengeri (hettita és krétai), a Kr. e. II. évezred eleje; Kína, a Kr. e. II. évezredben; Elámi, Kr. e. 3000 körül; Indus-völgyi, Kr. e. 2200 körül; Maja, Kr. e. 1. század
Nyelvészetben A nyelvek, nyelvcsaládok kialakulását tekintve a poligenezis-elmélet hívei úgy tartják, hogy már a kezdetekben az emberek elkülönült csoportokban éltek és soha nem lehetett egy közös nyelv.
Források Az írás ETO jelzetek Rövid nyelvtörténet (rtf) Ősapánk az etimon
Kategória:Etimológia Kategória:Nyelvészet Kategória:Biológia