A besorolási sémákat érvelések, következtetések elemzésekor, értékelésekor használhatjuk. Érvelésrekonstrukció során a sémák alapján a különböző módokon érvelő következtetéseket kategóriákba sorolhatóak.
Definíciók
Az első premissza megad egy definíciót, a második pedig valamiről állítja az elsőben meghatározott tulajdonságokat, így a konklúzióban kijelenthető, hogy az említett dolog abba a kategóriába tartozik, ami az első premisszában meg volt határozva.
Példa: „A franciák mohók és csak az étel érdekli őket. Ahhoz, hogy magunk mellé állítsuk őket, mindenképpen finomságokkal kell elhalmoznunk őket.”
Nem-faj érvek
A konklúziót univerzális állításnak tekintjük, mert az érvelés alapja egy egész fajra jellemző tulajdonság.
Példa: Ha a lovak szeretik a kockacukrot, biztosan az enyém is megeszi. A hüllők mind gerincesek, tehát a krokodilnak is van gerince.
Rész-egész séma
Az érvelés szinekdoché-szerűen teremt összefüggést egy jelenség (csoport, terület, stb.) és annak egy kiemelt része/szelete között.
Példa: Ha ebben az ételben megetted a gombát, az összes ételben megeheted! Ha a Fradi megnyerte a bajnokságot, akkor minden csapattag megnyerte a bajnokságot.
Összehasonlító sémák
Azonosságot-hasonlóságot felhasználó sémák
Ezen érvek alapja, hogy két tárgyban van egy közös tulajdonság, és emiatt azt állítjuk, hogy más tulajdonságaiknak is meg kell egyezniük.
Példa: „Bodri sem tud másodfokú egyenletet megoldani, és a fűnyíró sem. Úgyhogy mind a kettőt tarthatjuk a spájzban tavaszig.”
Különbséget felhasználó sémák
Az érvelés alapja, hogy ha egy kategória két elemének tulajdonságai között az egyiké valamiben eltér a másiktól, akkor rá más vonatkozik, mint az utóbbira.
Példa: „Ha egy szőke lányt kellene vizsgáztatnom, vele biztosan elnézőbb lennék.”
Oksági sémák
Ok-okozati séma
Az érvelés egyszerűen egy ok-okozati kapcsolaton alapszik.
Példa: „Ha továbbra is direkt idegesítesz, elküldelek melegebb éghajlatra.”
Eszköz-cél séma
Az érvelés igazsága egy eszköz és az elérhető cél kapcsolatával magyarázható
Példa: „Ez a vizsga minden évben borzasztóan nehéz. Ha gondosan felkészülünk és puskát is írunk, akkor azért át fogunk menni.”
Ellentétet felhasználó sémák
Közvetlen ellentét
Az állításban két, egymást kizáró kategóriát különböztetünk meg.
Példa: „Vagy szereted a Túró Rudit, vagy biztosan nem vagy normális.”
Relatív
Az érvelésben két tárgy viszonyát állítjuk. Ilyenkor a fordított viszont biztos nem lehet igaz.
Példa: „István magasabb Péternél, tehát Péter biztos nem magasabb Istvánnál.”
Példát felhasználó sémák
Induktív példák
Illusztratív példák
Autoritást felhasználó példák
Az érvelésben egy személy vagy intézmény hozzáértésére, autoritására hivatkozunk.
Példa: „János évek óta lelkes motorozó. Szerinte ez a motor megér másfél millió forintot. Meg is fogom vásárolni ennyiért.”
Források
Margitay Tihamér, Az érvelés mestersége. Typotex Kiadó, Budapest, 2004. Zemplén Gábor, Érvelés és elemzés – A deduktív logika elemei. Órai PowerPoint prezentáció, BME-GTK, 2011. Elérhető az interneten: https://web.archive.org/web/20160305114726/http://filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/1295/11_%C3%89rvel%C3%A9s%20%C3%A9s%20elemz%C3%A9s%203%20form%C3%A1lis%20logika.pdf. Zemplén Gábor, Retorika. Órai PowerPoint prezentáció, BME-GTK, 2011. Elérhető az interneten: https://web.archive.org/web/20160305111501/http://filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/1295/11%20%C3%89rvel%C3%A9s%20%C3%A9s%20elemz%C3%A9s%209%20retorika%20bevezetes.pdf
Kategória:Retorika