Igar község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése A Mezőföldön, a Káloz–Igari-löszhátakon, a Bozót-patak mentén, Fejér vármegye déli részén és Tolna vármegye határán, Simontornyától északnyugatra fekszik. A környező települések közül Simontornya 2, Mezőszilas és Tolnanémedi egyaránt 8,5-8,5, Cece 10, Ozora 11, Pincehely 12, Dég 14, Enying pedig 29 kilométer távolságra található.
A település központján a Simontornya-Enying közti 64-es főút halad keresztül, különálló településrészei közül Vámpuszta és Vámszőlőhegy a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út mentén fekszik, Dádpuszta pedig attól kicsit távolabb található, egy alsóbbrendű bekötőúton érhető el a 6407-esről.
Története A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leleteiHampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II. Braunschweig, 354-357; Fülöp Gyula 1988: Awarenzeitliche Fürstenfunde von Igar. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae XL/1-4, 151-190. (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.
Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.
1324-ben Károly Róbert király Igart a benne lévő nemesi részek nélkül Simontornyával együtt Hench fia János budavári várnagynak adta.
1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint a veszprémi főesperességbe tartozó egyházának papja 25 kisdénár pápai tizedet fizet.
1339-ben Igari György igari birtoka 1/4 részét vejének, Bertold fia András cecei besenyőnek köti le.
A 17. század elején az itt lezajlott háborúkban a falu elpusztult.
1751 körül a Csallóközből érkezett telepesekkel települt újra.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Barakonyi Antal (független) 1994–1998: Kiss Jánosné (független) 1998–2002: Pákozdi József (független) 2002–2006: Bognár János (MSZP) 2006–2010: Bognár János (MSZP) 2010–2014: Bognár János (független) 2014–2019: Bognár János Péter (független) 2019–2024: Molnár István (független) 2024– : Molnár István (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 19,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,3% (26,6% nem nyilatkozott).Igar Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,8% volt római katolikus, 13,4% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2% egyéb katolikus, 25,3% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).Igar Helységnévtár
Források Dl. 2223 Györffy György: Fejér vármegye.
Nevezetességei Igar-Vámpuszta: Strasszer-kastély – 1910 körül eklektikus stílusban Hübner Jenő tervei szerint építtette Strasszer Vilmos. Az 1835-ben, barokk stílusban épült igari református templom Rezes-tó Hordóvölgy-vízállás Igari-tó Bozót-patak Pósa-patak
Környékbeli nevezetességek Az Ozorai Pipo várkastélya és az Ozorádó Horgászparadicsom Ozorán A simontornyai vár A dégi Festetics-kastély és a római katolikus, műemlék jellegű templom, mely még az 1820-as években épült Pollack Mihály építész tervei alapján Dádpusztán 2004 óta rendezik meg nyaranta az O.Z.O.R.A. Fesztivált.
Jegyzetek
További információk Igar község hivatalos honlapja
Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései