Bánki M. Csaba (Makó, 1947. április 15.) magyar pszichiáter, pszichofarmakológus. A Magyar Tudományos Akadémia Klinikai Orvosi Bizottságának tagja, a Doktori Tanács titkára. A Magyar Neuropszichofarmakológiai Egyesület elnöke. Az Északkelet-magyarországi Rezidensképző Központ vezetője. Az orvostudományok kandidátusa (1987), doktora (1994).
Életpályája Szülei: Bánki Mihály és Meszlényi Emília. 1966-1972 között a Semmelweis Egyetem hallgatója volt. 1972-1973 között sebészeten dolgozott. 1973-1974 között Pétervásárán körzeti orvosként dolgozott. 1974 óta a nagykállói Pszichiátriai Szakkórházban orvos, 1980-2002 között osztályvezető főorvos, 2002 óta tudományos oktatási igazgató. 1978-ban pszichiáter, 1980-ban farmakológus szakvizsgát tett. 1984-1986 között a Duke Egyetem vendégprofesszora volt. 1992 óta címzetes egyetemi docens.
Kutatási területe a biológiai pszichiátria, a gyógyszerkutatás, az agyi transzmitterek, a depresszió és az öngyilkosság.
Művei A beteg elme (1981) Az alkoholizmus biológiai kutatása (1984) Agyteszt (Flamm Zsuzsával, 1991) Farmakológia (egyetemi jegyzet, 1992) Az agy évtizedében (1994) Életünk és az agy (1995) Pánik és fóbiák (1995) Agyunk gyógyszerei (1999) Tesztelje önmagát! - Intelligencia, önismeret, párkapcsolat (2005) Agyunk fogságában (2006)
Díjai Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
Források
Kategória:Magyar pszichiáterek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Makóiak Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Élő személyek