A kérők Kisfaludy Károly első, 1817-ben írt vígjátéka. A darabot először Pesten játszották 1819. szeptember 24-én. Nyomtatásban először 1820-ban jelent meg a Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása című művel együtt.
Szereplők Eredeti vígjáték három felvonásban Hősváry, ezredes Baltafy, kapitány Máli, ennek leánya Károly, Lidi, fogadott gyermekei Báró Szélházy Perföldy, ügyész Margit, Baltafy testvérnénje Ferenc, öreg káplár Tamás, Perföldy inasa János, Baltafy inasa Vilhelm, Szélházy inasa Kertészek
Cselekménye Az író a korabeli, 19. század eleji vidéki nemesi életből merítette témáját. Hőseit szelíd iróniával, megbocsátó mosollyal ábrázolta.
Két kérőt mutatott be: Szélházyt, a haszonleső bárót és Perföldyt, a komoly fiskálist. A kérők Baltafy kapitány leánya, Máli kezéért versengenek, de Máli apjának fogadott fiát, Károlyt szereti. Mikor a szigorú kapitány kiadja a parancsot, hogy Málinak választania kell a két kérő között, a szerelmesek ügye elveszettnek látszik. A boldogtalan páron Károly testvére, az ötletes Lidi segít. Lidi kiadja magát a kapitány leányának, mire a kérők neki udvarolnak, az ő kezét kérik meg a kapitánytól. Így nemcsak haszonlesésükre, hanem Károly és Máli szerelmére is fény derül. A kapitány megbékül, a szerelmesek egybekelnek. Szélházy elpárolog, Perföldy azonban komolyan beleszeret Lidibe és feleségül veszi a cselszövőt.
A derűs hangulatú darab komikus jelenetei Máli és Lidi személycseréje köré fűződnek. A helyzetből adódó komikumnál talán még mulattatóbbak a színen megjelenő jellegzetes magyar alakok: Perföldy, a jogi kifejezésekkel dobálózó, latinos beszédű prókátor; Szélházy, a külföldieskedő, hazafiatlan mágnás; Baltafy, a hirtelen haragú, de jószívű katona; Lidi, a tűzről pattant, bátorszavú lány; Margit, a bőbeszédű, kíváncsi nagynéni; végül a három inas, mindegyik gazdája képére teremtve. Az eleven környezetben csak az ifjú szerelmesek, Károly és Máli látszanak kissé merevnek, túl komolykodónak.
Jelentősége A színdarab lelkesedéssel töltötte el a korabeli színházi közönséget. Joggal érezhették, hogy nem kevés történt: Kisfaludy Károly megteremtette a magyar társadalmi vígjátékot. A kérők vígjátéki alapja és bonyolítása ugyan nem új. Az író itt és későbbi darabjaiban is (több kortársához hasonlóan) Kotzebue hatása alá került. Tartalomban és jellemzésben egyaránt sokat kölcsönzött tőle; német példaképének helyzeteit és fogásait, a színdarabjaiban alkalmazott félreértéseket, személycseréket szívesen használta.
Kisfaludy legfőbb vígjátékírói érdeme, hogy sikerült színpadra vinnie az akkori magyar középosztály alakjait, ellesnie beszédmódjukat, hatásosan ábrázolnia a vidéki nemesség életének derűs vonásait. A darabból a régi magyar udvarházak patriarchális levegője árad. „Csokonai Tempefőije óta Kisfaludy Károly darabja a magyar nemesi kúriák világának első művészi rangú komikus ábrázolása.”
Feldolgozásai Kardos G. György feldolgozásában 1986-ban tv-játék készült belőle.
Jegyzetek
Források
A kérők a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
Kategória:19. századi magyar drámák