Himler Márton (angolul Martin Himler) (Pásztó, 1888. szeptember 1.A magyarság évfordulónaptára, 2013. szeptember: 1888. szeptember 1. – 1961. július 8. vagy 2.Library of Congress-adatlapja: 1888. szeptember 2. – 1961. július 8. – Los Angeles, 1961. július 8.) magyar származású amerikai vállalkozó, újságíró, majd az FBI ügynöke, később az amerikai hadsereg Office of Strategic Services magyar részlegének vezetője ezredesi (colonel) rendfokozatban. Főszerepe volt a Német Birodalom amerikai megszállási övezetébe menekült háborús bűntettekkel vádolt magyarok összegyűjtésében és Magyarországnak való kiadásában.

Élete Pásztói zsidó nagycsaládba született; apja (Lipót) kocsmát üzemeltetett. Magyarországon több mindennel próbálkozott, de sem a gimnáziumot, sem pedig a kereskedelmi középiskolát nem fejezte be.Martin Himler: The making of an American. The autobiography of a Hungarian immigrant, Appalachian entrepreneur, and OSS officer. Knoxville, 2018, 11. A sikertelenség és a kilátástalanság miatt döntött úgy, hogy 1907-ben kivándorol az Egyesült Államokba. 1913-ban Magyar Bányászlap (Hungarian Miners’ Journal) néven kéthetilapot indított (1962-ig jelent meg). A Tanácsköztársaság bukása után gyűjtést szervezett a kommunista emigránsok megsegítésére, nyíltan Károlyi Mihály híve volt.

1917-ben bányatelepet alapított West Virginiában (Himler), ám a tárna teljesen gazdaságtalan és vizes volt.Kürti László, Himlerville: Egy amerikai magyar bányásztelepülés tündöklése és bukása. Regio, 25, 2, 2017, 150. Ezután a szomszédos kelet-kentuckyi Martin megyében, Himlerville (1930-tól Beauty) néven egy új bányatelepet hozott létre. Célja egy ideális magyar bányásztelepülés kiépítése volt, melyben a bányászok részvényesekké váltak. Bár az appalachiai átlagnál jobbak voltak az ellátási és lakhatási viszonyok, a jövedelmek alatta maradtak a szomszédos bányákban dolgozók keresetének. Az első egy-két év viszonylagos sikerei után a bányavállalat a csőd szélére került, amiben Himler rossz üzleti politikája és a gazdasági világválság is szerepet játszott. A vállalat részvényeit felvásárló becsapott magyar bányászok százai jutottak nyomorba. Az ügy az amerikai magyarság egyik legszégyenteljesebb panamájaként híresült el, ám Himler saját életrajzában inkább az amerikai gazdasági válsággal magyarázta a bukást. Az 1920-as évtized végén a telep magyar családjai szétszéledtek Amerika-szerte.

Himler egy klinikára ment, és betegségére hivatkozva kezeltette magát. Az 1930-as évek végén segítette az FBI-t – a magyar szélsőjobboldali kiadók és újságírók megfigyelését vállalta –, majd az Office of Strategic Services, OSS, magyar részlegének vezetőjévé nevezték ki 1944-ben.

Többször járt Budapesten, először persona non grata volt, még a Magyar Bányászlapját is betiltották, később megtűrt amerikai magyar üzletember lett. A külföldön élő magyar emigráns kommunisták Magyarországon értelmiségi sejteket szerveztek, s ezek az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag segítségével elkészítettek egy listát, amelyen jobbára minden antikommunista, illetve jobboldali személy rajta volt. Ezt a listát Waldapfel Eszter (Waldapfel János lánya) készítette el. A listát Himler magával vitte az USA-ba.

A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével (és az előbbi lista segítségével) gyűjtötték össze a háborús bűnösöket (Szálasi Ferencet,Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem (önéletrajzi regénye) (Gondolat Könyvkiadó, 1979) Szász Lajost, Basch Ferencet, Szakváry Emilt, Pálffy Fidélt, Hain Pétert, Hubay Kálmánt, Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Antal Istvánt, Kiss FerencetA háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó) stb.), s – Hennyey Gusztáv kivételével – hozatták őket haza. A bűnösöket Himler elvitette az Andrássy út 60.-ba, s átadta Péter Gábornak.Himler Márton: Így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1957 Himler rokonai közül sokan a koncentrációs táborokban lelték halálukat. Himler Márton: Így néztek ki a magyar nemzet sírásói. New York, 1957. 12. oldal

Több mint egy évtizeddel a háború után az emigráns magyar közvélemény – az emigráns magyar sajtón keresztül – mind élesebb hangon tette szóvá Himler Márton és emberei tevékenységét. Számos tanú állította, hogy a foglyokat bántalmazták, értékeiket elvették. Voltak, akik az amerikai hatóságoknál feljelentést tettek Himlerék ellen.

Családja Unokaöccse Királyhegyi Pál volt.Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem. Budapest, 1979, Gondolat.

Magyarul megjelent művei

Amerikai lettem. Aki pofon ütötte Szálasit. Egy bevándorlóból lett bányászváros-alapító és titkosszolgálati tiszt regényes élete; ford. Dési András György; Európa, Bp., 2021

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Vádló bitófák (könyv)

Források Magyar katolikus lexikon – Sztójay-kormány Chronicling America – Magyar Bányászlap National Register of Historic Places Registration Form – Martin Himler House

Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus – Ávósok

További információk A háborús bűnösök hazahozatala (Filmhíradó) Magyar félmúlt – Törvénytelen szocializmus – Ávósok

Magyar-Amerika írásban és képben. Amerikai magyar úttörők és vezető férfiak arcképes életrajza. Magyar egyházak, egyletek, közintézmények története és működése. Szerk. Káldor Kálmán. St. Louis, Hungarian Publishing Co. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992 Könnyű László: Az amerikai magyar irodalom története. Szemelvényekkel (New York, 1961) Magyar Sajtó Évkönyve (Bp., 1935-) Kovács József: Az amerikai magyar sajtó bibliográfiája (kézirat) Károlyi Mihály levelezése. II. k. (Bp. 1990) Hídfő; 1958/292. (Vágó P.) Az Ember; 1961/36. (K. Z.) Irodalmi Újság (London, Párizs); 1961/16 Magyarság; 1961/27. (Esz... Es...) A Jó Pásztor; 1961/28 Californiai Magyar Élet; 1961/14

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Amerikai újságírók Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Pásztóiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok katonái a második világháborúban