Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Fekvése A Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Pusztaszabolcs, északkelet felől Adony, délkelet felől Rácalmás, dél felől Nagyvenyim és Mezőfalva, délnyugat felől Hantos, nyugat felől Sárosd, északnyugat felől pedig Szabadegyháza. Kelet felől a legközelebbi település Kulcs, délkelet felől pedig közel van hozzá a térség legnagyobb városa, Dunaújváros is, de közigazgatási területe utóbbiak egyikével sem érintkezik.
Megközelítése Közúton a legfontosabb megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől az M6-os autópálya, melyről megközelítési iránytól függően az adonyi vagy a Dunaújváros-északi csomópontnál kell letérni. A megyeszékhely Székesfehérvárral és Dunaújvárossal egyaránt a 62-es főútköti össze, Adony és az M6-os ottani csomópontja felől pedig a 6208-as úton érhető el. Lakott területét a 62-es főút keletről elkerüli, központjába csak a 62 118-as út, illetve az adonyi út folytatásában egy számozatlan önkormányzati út vezet.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szabadegyháza vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.
Története
A környéken, főként a Cikolai-vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. A Kr. e. III–II. századból a La Tène-kultúra kelta emlékeit és bronzkori temetőket tártak fel, de számos lelőhely ismeretes a római és a népvándorlás korából is.A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye volt itt. [Egyes vélekedések szerint a Perkáta név is kelta eredetű lehet.] Az I–IV. században a rómaiak foglalták el a területet, de a népvándorlási mozgalmak nyomait is követni tudjuk itt. Perkáta környéke – az egész mezőföldi löszhátsággal együtt – a fejedelmi szállásterület része volt a X. században.
A XIII–XVI. században kun szálláshely volt. A tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település helyére – a hantosszéki kun kapitányság szervezetéhez tartozó – kunok költöztek, a XI. századi templomukat 1417-ben újjáépítették. Régi nevének említése először Ozorai Pipo temesi főispán oklevelében fordul elő 1417-ben. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, a török kiűzése után pedig délszlávok (főleg rác telepesek) érkeztek ide. Szorgalmuk nyomán jelentős községgé fejlődött, amihez földrajzi helyzete, éghajlati adottságai is nagyban hozzájárultak.
A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepített le, iskolát alapított, saját költségén római katolikus templomot építtetett. Kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze.
A lakosság száma az XIX. század elejétől napjainkig 3500–6000 fő között mozog, a nagyközség lakóinak száma mostanában 4000 fő körüli, a lakások száma pedig 1573, területe 7452 hektár, ebből belterület 436 hektár, mezőgazdasági jellegű település.
Legnagyobb intézményei a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és az Általános Művelődési Központ, melynek tagintézményei a József Attila Könyvtár és a Napköziotthonos Óvoda.
A 62-es főút Perkátát elkerülő szakaszát 2012. június 28-án adták át.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Radeczki György (független) 1994–1998: Radeczki György (független) 1998–2002: Radeczki György (független) 2002–2006: Radeczki György Ferenc (független) 2006–2007: Somogyi Balázs (Fidesz) 2007–2010: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP) 2010–2014: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP) 2014–2019: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP) 2019–2020: Somogyi Balázs (Polgári Összefogás Perkátáért Egyesület-Fidesz-KDNP) 2020–2022: Oláh István (független alpolgármester, ügyvivőként) 2022–2024: Oláh István (független) 2024– : Oláh István (független)
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson elindult a hivatalban lévő polgármester is, aki – egyetlen kihívójával szemben – meg is nyerte azt.
2022. június 26-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Perkátán, mert a korábbi polgármester (valamint egyik alpolgármestere és egy képviselő) 2020. szeptember 30-i hatállyal, belső ellentétek miatt lemondott posztjáról. A választást eredetileg még 2021. január 10-ére írták ki, de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig. A polgármesteri feladatokat az átmeneti időszakban ügyvivőként Sarok Mihály alpolgármester vette volna át, de pár nappal később, munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva ő is beadta lemondását; így az ügyvivő polgármester 2020 októberétől az időközi választásig Oláh István lett. Az időközi választáson ő is elindult és nagy különbséggel, 83 % fölötti szavazati aránnyal legyőzte egyetlen ellenfelét.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,5%, református 3,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 28,5% (26,3% nem nyilatkozott).Perkáta Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, lengyelnek és ukránnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 3,1% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).Perkáta Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|262x262px|Győry-kastély Nagyközségháza Győry-kastély Harangláb Harangtorony Kisboldogasszony-plébániatemplom Szentháromság szobor Református kápolna Galgóczy-kápolna Nagyközségi könyvtár Kossuth Lajos szobra Nepomuki Szent János szobor Egykori Mária malom Petőfi Sándor mellszobra I. és II. világháborús emlékmű Irgalmas Nővérek egykori zárdája
Híres emberek
Szapáry László londoni magyar nagykövet, fiumei kormányzó 1864-ben; Csányi János díszítőfestő és képfestő 1957-ben; Csányi Lajos grafikus és festő 1954-ben (elhunyt 1999-ben). Csányi Sándor
Testvértelepülések : Kisbács : Saint Maximin : Huaxiang
Jegyzetek
Külső hivatkozások nevének eredete (Hrvatski Glasnik) Ásatások Perkáta határában.
Kategória:Fejér megye települései