Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Fekvése Fejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.

Megközelítése Székesfehérvár felől közúton legkönnyebben a -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a -es mellékúton.

Megközelíthető a község a -os főút dunaföldvári elágazásától a -es főúton is, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a -es főútról Szabadbattyánon letérve, a -es mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, amelyen saját megállóhelye van. Sáregres megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 6307-es útból kiágazó 63 309-es számú mellékút (települési nevén Kolozsvári utca) biztosítja.

Története

Egres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.

1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.

1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.

1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.

1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.

A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.

A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Garbacz István (MDF-FKgP) 1994–1998: Lengyel Zoltán (független) 1998–2002: Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF-FKgP-MKDSZ) 2002–2006: Lengyel Zoltán (Fidesz) 2006–2010: Mocsár Eleonóra (független) 2010–2014: Tiringer Mária (független) 2014–2019: Tiringer Mária (független) 2019–2024: Albertné Tiringer Mária (független) 2024– : Albertné Tiringer Mária (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).Sáregres Helységnévtár

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,1% románnak, 0,1% bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt református, 26,9% római katolikus, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).Sáregres Helységnévtár

Nevezetességei Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.

Természeti értékei Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület

Híres emberek Itt született Csók István (1865–1961) festőművész.

Képtár

Jegyzetek

Források

Jerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései