bélyegkép|Sírja a bécsi Zentralfriedhofban

Hevesi Lajos (eredetileg Lőwy Lajos) (Heves, 1843. december 20. – Bécs, 1910. február 27.) magyar újságíró, író, műkritikus,

Élete és munkássága Lőwy Sámuel orvos és Rottenberg Mária fia. Bátyja Hevesi Ödön volt, aki 1908-ban a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatójaként hunyt el.

Középiskolai tanulmányait Pesten végezte, majd a Bécsi Egyetemen filológiai és orvostudományi előadások hallgatója volt, azonban oklevelet nem szerzett. 1866-ban a Pester Lloyd munkatársa lett. 1868-ban részt vett Borsszem Jankó című élclap megalapításában. Ő indította meg a jórészt saját maga által írt és szerkesztett Kleine Leute című ifjúsági folyóiratot (1871–1874). 1875-ben Bécsbe költözött. 1885-től a bécsi Fremdenblatt munkatársa lett, az udvari színházról tudósításokat és műkritikákat írt a lapba, a Breslauer Zeitungnál is dolgozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munka társszerkesztője volt. Írásai rendszeresen megjelentek továbbá a Vasárnapi Ujság, a kolozsvári Reform, a Pesti Hírlap és a Fővárosi Lapok hasábjain.

1909-ben a Kisfaludy Társaság levelező tagja lett. Műveinek legnagyobb része (novellák, útirajzok, művészettörténeti tanulmányok) német nyelven jelent meg. Humoros útirajzokat és a művészéletéből merített emlékezéseket is írt. Mint kritikus és művészeti író élete utolsó idejéig a legújabb művészeti irányok elszánt harcosa és úttörője volt.

1910-ben gyógyíthatatlan betegsége miatt agyonlőtte magát.

Művei A kereskedelmi levelezésnek kézikönyve. Elméleti és gyakorlati utmutatás (Pest, 1864) Betrachtungen über die kirchliche Reform, mit besonderer Rücksicht auf das österreichische Konkordat von Dr. Stephan Toldy. Aus dem Ungarischen übersetzt. Pest, 1868 (2. kiadás. Pest, 1869) Sie sollen ihn nicht haben. Heiteres aus ernster Zeit (Leipzig, 1871) Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Történeti kutforrások alapján. Magyar népkönyv különös tekintettel a serdültebb ifjuságra. Pest. 1872 (Ism. Vasárnapi Ujság bő kivonatban. 2. kiadás hat képpel. Budapest, 1875, 3. kiadás Budapest, 1879, 4. kiadás: Budapest 1896. németül: Budapest, 1875. 2. kiadás. Budapest, 1879. finnül: Helsingfors, 1875) Kalauz Felső Magyarország vasutain. Kézikönyv a Kárpátokat beutazók számára (Budapest, 1873, németül: Budapest, 1873) Budapest és környéke. A fővárosi hatóság megbízásából. Hiteles adatok nyomán készült; uj térképpel és számos fametszettel. Budapest, 1873 (Ism. Pesti Napló 175. sz., németül: Budapest, 1873) Karczképek az ország fővárosából (Budapest, 1876) Auf der Schneide. Ein Geschichtenbuch (elbeszélések, Stuttgart, 1884) Neues Geschichtenbuch (Budapest, 1885) Auf der Sonnenseite. Ein Geschichtenbuch (Budapest, 1886) Almanaccando. Bilder aus Italien (Budapest, 1888) Buch der Laune. Neue Geschichten (Stuttgart, 1889) Online (Ism. Fővárosi Lapok 90. sz. és Pester Lloyd 65. sz. Silberstein) Ein englischer September. Heitere Fahrtben jenseits des Canals (Budapest, 1891) Regenbogen. Sieben heitere Geschichten. Ill. Willy Schulz (Budapest, 1892) Von Kalau bis Säckingen. Ein gemüthliches Kreuz und Quer (Budapest, 1893) Mutter und Töchter. Lustspiel in 3 Aufzügen von Árpád Berczik, nach dem Ungarischen für das deutsche Volkstheater in Wien bearbeitet und mit einer biogr. Skizze versehen. Budapest, 1894 Zerline Gabillon. Ein Künsterleben. Ill. Bettelheim-Gabillon, Helene von (Budapest, 1894) Online Glückliche Reisen (Budapest, 1895) Die Althofleute. Ein Sommerroman. Ill. Schulz, Willy (Stuttgart, 1897) Wiener Totentanz. Gelegentliches über verstorbene Künstler und ihresgleichen (Stuttgart, 1899) Der zerbrochene Franz, nebst anderen Humoresken und Geschichten (Stuttgart, 1900) Mack Eck’s sonderbare Reisen zwischen Konstantinopel und San Francisco (Stuttgart, 1901) Österreichische Kunst im XIX. Jahrhundert. I–II. kötet (Geschichte der modernen Kunst. 2–3. Leipzig, 1903) Rudolf von Alt. Variationen (Wien, 1905) Schiller–Lenau. Zwei Concordia-Reden (Wien, 1905) Sonne Homers. Heitere Fahrten durch Griechenland und Sizilien. 1902–1904 (Stuttgart, 1905) Acht Jahre Sezession. 1897–1905. Kritik–Polemik–Chronik (Wien, 1906) Die fünfte Dimension. Humore der Zeit, des Lebens, der Kunst (Wien, 1906) Der Zug um den Mund. Neue Humore (Stuttgart, 1907) Acht Jahre Sezession. 1897–1905. Kritik–Polemik–Chronik (Wien, 1906) Online Get Munkeln. Neue Humoren der neuen Zeit (Stuttgart, 1909) Flagranti und anderen Heiterkeiten (Stuttgart, 1909) Altkunst–Neukunst. Wien, 1894–1908 (Wien, 1909) Ludwig Speidel. Eine literarisch-biographische Würdigung (Berlin, 1910) Rudolf Alt. Sein Leben und sein Werk (Wien, 1911) Karcképek az ország városából; utószó, jegyz. Saly Noémi; Kortárs, Bp., 2015

Jegyzetek

Források

Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873)

További információk Adatlapja a Molyon Jelky András kalandjai – MEK Sármány-Parsons Ilona: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta; Balassi, Bp., 2019

Kapcsolódó szócikk Jelky András kalandjai

Kategória:A Pester Lloyd vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műkritikusok Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Öngyilkos költők, írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Hevesiek Kategória:A Wiener Zentralfriedhofban eltemetett személyek