Vajta község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban. A megye és az egész Közép-Dunántúl régió legdélebbi települése.

Fekvése Fejér vármegye és az egész Közép-Dunántúl legdélebbi települése, Cecétől délre helyezkedik el.

A környező települések közül Bikács 5,5, Cece 6,5, Németkér 7, Simontornya 13, Sárbogárd pedig 16 kilométer távolságra található Vajtától.

Megközelítése Gépjárművel legegyszerűbben a 63-as főúton lehet megközelíteni, akár Székesfehérvár, akár Szekszárd irányából, de mellékút köti össze az 5 kilométerre fekvő Pálfával is (6311-es út), illetve Németkér irányából is elérhető. Vonattal a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonalán érhető el; Vajta vasútállomás Cece vasútállomás és Nagydorog vasútállomás között található, közúti megközelítését a 6311-es útból kiágazó 63 311-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete Nevét feltehetően arról a Vajta besenyő vezértől kapta, aki a Gesta Hungarorum szerint még Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz. Vajta nemzetsége egy részével a Sárvíz mellékén Anonymus szerint "számtalan néppel" letelepedett. Más források szerint a Vojta szláv személynévből ered.Benkő Loránd: Anonymus kunjairól. In Koszta László (szerk.): Kelet és nyugat között, történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szeged, 1995, 40. p.

Története A település és környéke már ősidők óta lakott hely: A falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

A település első említése a Gesta Hungarorumban lelhető fel a 13. század elejéről.Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső. Budapest, 1975, 121. o. A falu azon részét, amely a 14. század elején Sándor-fia Ivánka birtoka volt, Károly Róbert király a Ják nemzetség-beli Sitkei Lőrinc fiainak (Kopasz, Leukus, Imre) adta, de már ezt megelőzően telepítési szabadságot adott a Sitkeieknek Vajtára azzal, hogy szabad állapotú emberek (libere conditionis ho-es) szabadon költözhetnek ide,Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig. I., Budapest, 1900, 701. o. s 5 évi adómentességet élvezhetnek. A település másik részét, rajta a Szent-Lénárd templommal, mint Simontornya tartozékát Károly Róbert király 1324-ben Henc fia, János budavári bírónak adta. Ez az első okleveles bizonyíték Vajtáról. A település harmadik részét Hardi Dezső bírta, aki vajtai jobbágyaival 1325-ben a kurdiak (Tolna vármegye) termését elhordatta.

1343-ban Sitkei Lőrinc fia Leukus vajtai birtokát a Szent Lénárd templommal együtt betelepítés végett átadta Ugali Pál országbírói ítélőmesternek.

1397–1425 között Simontornya vár tartozéka volt. Ekkor Ozorai Pipo (Filippo Scolari) a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának és káptalannak ajándékozta. A 16. században a káptalan irattárában tűzvész pusztított, így 1425 és a 16. század második fele között nincsen semmilyen információ Vajtáról. A székesfehérvári Boldogasszony-templom török kézre kerülésekor, 1543-ban elpusztult. Vajta is ekkor lett az Oszmán Birodalom része.

A török hódoltság idején a Szekszárdi szandzsákhoz tartozott, és végig lakott volt. Az 1572–73. évi adófizetők (harács) összeírásakor ismét említik Vajtát. 1566-os irat szerint nemcsak a török, hanem a magyar várőrség is adóztatta, amely Palota várának eleste után szűnt meg. A települést 1617-ben már csak pusztaként említik.<ref name="vajtáér

1650-ben Palota várát és tartozékait Zichy István kapta meg a királytól. A törökök elűzése után délszlávok lakták a falut, akik juhtenyésztéssel foglalkoztak. Egy 1702-es irat ismét pusztaként említi a települést.

1715-ben letelepítési programba kezdett a Zichy cereszténységsalád Zichy János vezetésével. Az első betelepítésre 1720-ban került sor.Erdős Ferenc (szerk.): Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái (1692–1711). Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 25. Székesfehérvár, 1997, 81. o. Később !!kálvinizmus|református]] és evangélikus magyar családok telepedtek itt le, de 1743-ban elvették a protestánsoktól a vallásszabadságot, és a lakosok elköltöztek. A lakosság száma ebben az időben 229 fő volt, ebből csak néhányan voltak reformátusok vagy evangélikusok.

1762-ben a lakosság egy része átköltözött Kalocsa mellé, Foktőre, ezért Zichy Jánosnak nógrádi és más észak-magyarországi jobbágyokat kellett betelepítenie.Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768). In Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. I. Székesfehérvár, 1960, 89. o.

A község népessége 1785-ben 571 fő volt, a lakosság túlnyomó része katolikus volt. Helyzetüket 1945-ig a Zichy-féle nagybirtok határozta meg, amelyen intenzív majorsági gazdálkodás folyt. Ennek következtében több majorság jött létre (Belmajor, Tüskésmajor stb.).

Az államszocializmus idején a cecei közös tanácshoz tartzott. A tsz-ek megalakulásakor a faluban a Petőfi Tsz-t hozták létre.Település történelme

A település lakossága főként állattenyésztésből, növénytermesztésből és szőlőművelésből él.

A községben 1994-ben földgázvezetéket, 1997-ben telefonvezetéket építettek ki.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Horváth László (független) 1994–1998: Vinklár László (MSZP) 1998–2002: Vinklár László (MSZP) 2002–2006: Bozai István (független) 2006–2010: Térmeg György (független) 2010–2014: Térmeg György (független) 2014–2018: Térmeg György (független) 2018–2019: Térmeg György (független) 2019–2024: Térmeg György (független) 2024– : Térmeg György (független)

A településen 2018. október 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.

Oktatás Felsőoktatás Golgota Teológiai Főiskola

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 7%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,6% (24% nem nyilatkozott).Vajta Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,1% ruszinnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 6,8% református, 0,8% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).Vajta Helységnévtár

Nevezetességei Zichy-kastély – A klasszicista stílusú kastély 1823-ban, Pollack Mihály tervei szerint épült. Hévíz-fürdő. Ifjúsági tábor

Híres szülötte Árvay Gergely

Jegyzetek

Források Győrffy György: Fejér vármegye

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései