Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában. 2308 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, a megye négy nagyközsége is kivétel nélkül mind nagyobb területen helyezkedik el.
Fekvése jobbra|bélyegkép|264px|A Tisza kanyarulata Martfűnél Az Alföld középső, a régió nyugati és a vármegye délnyugati részén, a Szolnok–Túri-sík nyugati peremén helyezkedik el. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.
Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.
Megközelítése Közúthálózat A város legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 442-es főút, amely Szolnok és Kunszentmárton (illetve a 4-es és 44-es főutak) felé biztosít összeköttetést. (A jövőben várható a 442-es főút Martfű és Szolnok közötti szakaszán elkerülő út építése is.)
A környező települések közül Mezőhékkel és Öcsöddel a 4627-es, Törökszentmiklóssal a 4629-es, Tiszaföldvárral és Cserkeszőlővel pedig a 4633-as utak kapcsolják össze – a 4629-es a város északi részén, a két másik pedig a helyi vasútállomás délnyugati szélénél található körforgalomban csatlakozik a 442-es főúthoz, utóbbi korábban annak régi nyomvonala volt.
Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.http://iho.hu/hir/szolnok-martfu-ket-kereken-1109
Autóbusz Szolnok után Martfű a távolsági autóbusz-forgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatója a Volánbusz.
Vasút A városon áthalad az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonal, mai vonalszámozás szerint a MÁV 130-as számú a, amelynek itteni állomásán a vonalon közlekedő összes vonat megáll. A vonatok 2007. december 9. óta ütemes menetrendet követve, kétóránként közlekednek: reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.
Vízi közlekedés A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kozma Imre (független) 1994–1998: Kozma Imre (független) 1998–2002: Kozma Imre (független) 2002–2006: Kozma Imre (független) 2006–2010: Dr. Bakonyi Péter (független) 2010–2010: Dr. Bakonyi Péter (független) 2010–2014: Dr. Kiss Edit (független) 2014–2019: Dr. Papp Antal (független) 2019–2024: Dr. Papp Antal (független) 2024– : Dr. Papp Antal (független)
A településen 2010. december 19-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az október 3-án második ciklusára megválasztott előző, fiatal polgármester, dr. Bakonyi Péter mindössze hat nappal a választási győzelme után elhunyt.
A települési önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 8 képviselőből áll. A városháza címe: 5435 Martfű, Szent István tér 1., telefonszáma: (06) 56/450-222, faxszáma: (06) 56/450-853; e-mail címe: [email protected]. Martfű hivatalos újságja a Martfű Közéleti Magazin, televíziója a Martfű Városi Televízió.
Története A város területén szarmata, avar és honfoglalás kori leleteket is találtak.
Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.
A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik, azaz a Budai vilajet Szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe, Csongrád vármegyéhez tartozott. A 17. század közepén teljesen elnéptelenedett.
A 18. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi-család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.
Az 1940-es évek elején a csehszlovákiai Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án foglalták el a németektől a települést.
1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól, és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.
Neve Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A 'mart-' előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a 'fű' a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része – arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.http://www.martfu.hu/
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora A nemzetiségek létszáma a következő volt: magyar: 6992, bolgár: 1, görög: 3, horvát: 3, lengyel: 3, német: 18, román: 6, ruszin: 2, szerb: 2, szlovák: 8, ukrán: 5.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlováknak, szerbnek, románnak és lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=02626
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,1%, református 11,6%, evangélikus 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 38,3% (29,2% nem nyilatkozott).Martfű Helységnévtár
2022-ben vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 10,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 34,2% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).Martfű Helységnévtár
Római katolikus egyház A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol.
Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Görögkatolikus egyház A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.
Gazdaság Ipar jobbra|bélyegkép|A Martfűi Sörgyár madártávlatból Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található: Cipőgyár: 1941–42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött. Martfűi Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként, ám 2018 végére bezárták. Bunge növényolajgyár: 1976–80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi. A Tisza Ipartelep üzemei, Tisza Cipő Zrt.: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.http://www.deszan-cutters.hu/
Mezőgazdaság A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolajgyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmagtermesztés, a gyógynövénytermesztés és a biogazdálkodás is.
Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.
Természeti kincsei jobbra|bélyegkép| A tiszai szabadstrand Martfűnél A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.
Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a 2007-ben teljes felújításon átesett gyógyfürdő, amely a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.
Látnivalók Kastélyszálló Művelődési Központ és Könyvtár Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár története Szent István tér és környéke: Városháza: 1993–1996 között épült. Római katolikus templom: 1993–1996 között épült, Marosi Gábor tervei alapján. Református templom: szintén 1993–1996 között épült. Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása. Időkapu: szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millecentenárium tiszteletére. 1848–49-es emlékmű: szintén Gyurcsek Ferenc alkotása. Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping
Ismert személyek Az akkor még Tiszaföldvárhoz tartozó Martfűpusztán született Kövér János (1895–1960) földbirtokos, országgyűlési képviselő (más adat szerint Cibakházán). Hegyes Bertalan (1994-)-Magyar táncművész
Sport A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.
Az MVSE szakosztályai: Kosárlabda Női kézilabdahttp://martfuinke.gportal.hu/gindex.php?pg=26002777 Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel. Szabadidősport Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek. Természetbarát
Egyéb, a városban működő sportklubok:
Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület Férfi kézilabda Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE): A csapat az NB III-as bajnokság Délkeleti csoportjában szerepel. Martfűi Úszó és Triatlon Klubhttp://www.martfuitriatlon.gportal.hu/ Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre. Versenytánc Martfűi Airsoft Taktikai Csapatjáték Sportegyesület
Testvérvárosok Tuchów, Lengyelország Miszmogyorós, Románia (Máramaros megye) Martonos, Szerbia
Források
További információk
Martfű önkormányzatának honlapja Martfű az utazom.com honlapján Martfű Egészség és Rekreációs Központ Az újraindult Martfű Városi Televízió martfu.lap.hu Martfű az iranymagyarorszag.hu-n Martfű a terkepmagyarország.hu-n Művelődési Központ és Könyvtár
Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Magyarország városai