Adler Károly, később Adorján Károly (Pest, 1849. augusztus 18. [keresztelés dátuma]A pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1849. év. – Miskolc, 1905. október 16.Halálesete bejegyezve a miskolci állami halotti akv. 1110/1905. folyószáma alatt.) építész, Miskolc városi főmérnöke, több ismert miskolci épület tervezője.

Életútja

Adler Károly gőzmalomtulajdonos és Krausz Alojzia fiaként született. Felsőfokú tanulmányait Budán, a Királyi József Műegyetemen végezte. 1872-ben végzett, és ezután először az Andrássy úti mérnöki hivatalban, majd a központi Fővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott.

1880-ban sikerrel pályázta meg Miskolc főmérnöki állását. A hatalmas károkat okozó nagy miskolci árvíz csak két éve történt, ezért elkerülhetetlen volt a Szinva szabályozása. Ezt 1881-ben az ő tervei és felügyelete mellett végezték el. 1884-ben felmérte a települést, elkészítette Miskolc térképét.

Számos középületet tervezett a város számára, például az Erzsébet Közkórház épületegyüttesét, az Erzsébet fürdőt, a Korona szállót, a városi közvágóhidat, a Rudolf laktanyát, a református gimnáziumot. Más városok számára is tervezett laktanyákat: „a fehérvári, losonci, marosvásárhelyi, munkácsi katona laktanyák … tervezetét készíté”.Miskolci Napló, 1905. október 15. 1894-ben Lippay Bélával együtt elkészítette az árvíz utáni első városrendezési tervet. Az 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre megjelentetett kiadványában összefoglalta addigi munkásságát, megvalósult középületeinek alap- és homlokzati rajzaival.

1896 után már nem tervezett középületet, de magánépületeket igen, azonban erről maga nem készített kimutatást, egyéb forrás sem ismert róluk. Családjával a Kazinczy utca 16. (1902-től 18.) szám alatti, 1884-ben tervezett házában élt. Adler 1903-ban Adorjánra magyarosította a nevét.

1897-ben megpályázta Debrecen főmérnöki állását. Nem nyerte el, de a pályázatról nem maradtak fenn adatok. 1904-ben – Miskolc általános városrendezési terve körüli viták és bonyodalmak miatt – kérte nyugdíjazását. A város ezt a kérést teljesítette, utóda Szűcs Sándor lett. Adler ezután 1905-ben „műépítési és építési vállalkozói ipar gyakorlására” irodát nyitott, ám még abban az évben elhunyt. Temetése „rendkívül nagy részvét mellett” zajlott a mindszenti katolikus temetőben. Felesége Pietsch Mária volt.

Miskolcon 1992 óta utca viseli a nevét.

Általa tervezett épületek Búza téri vásárcsarnok (1885) Rudolf gyalogsági laktanya, Zsolcai kapu (1889) Közvágóhíd (1891–92)http://miskolcblog.blogspot.com/2011/03/kozvagohid.html Erzsébet fürdő (1893) Korona szálló (1894) Erzsébet tér–Széchenyi utca saroképület (polgármesteri rezidenciának épült, földszintjén található az Arany Szarvas Gyógyszertár) (1897) Erzsébet Közórház, ma Semmelweis kórház (1900) Lévay József Református Gimnázium épülete

Főbb művei Emlékirat Miskolcz város szabályozása tárgyában. Társszerző: Lippay Béla. Miskolc, 1894 Miskolcz város középületei (1881–1896). Miskolc, 1896

Galéria

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar építészek Kategória:Miskolciak Kategória:1849-ben született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Mindszenti temetőben eltemetett személyek