Tetétlen község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése A vármegye déli részén helyezkedik el, Püspökladány keleti vonzáskörzetében. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Hajdúszovát, délkelet felől Földes, délnyugat felől Báránd, északnyugat felől pedig Kaba.

Megközelítése Csak közúton érhető el, Nádudvar-Kaba és Földes felől is a 3407-es. Határszéleit átszeli (vagy legalább súrolja) még egy-egy rövid szakasz erejéig délen a 42-es főút, északon pedig a 4802-es és a 4805-ös út is, de lakott területeit egyik sem érinti.

Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Kaba vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északnyugatra.

Története Címerének formája pajzs-veret, az alapja egy pontig ívelt. Zöld alapon a heraldikai jobb oldalon három búzakalászt, a bal oldalon ezüstös aratósarló visel.

Tetétlen címerének története és adottsága szerint a parasztságra, szántóföldjei termékenységére utalnak. A középkorban ezt az eszközt a gabona betakarításakor használták. Tetétlen címerén archaikusan fogazott sarló, a másik címerábrázoláson pedig a napjainkban használatos sarló látható. A kétféle szerszám kétféle vágási módot feltételez.Tetétlen község címere, nemzetijelkepek.hu Nevének eredete a tetőtlen (tető nélküli) szóból származik, amely esetleg a krónikákban feljegyzet tűzvészekre utal (három alkalommal is felperzselték).Zichy-kastély, kitervezte.hu

A falut korai okiratokban nem említik, a 14. század végén valószínűleg a Debreceni család birtokához tartozott. A család kihalása után a király 1411-ben Lazarevics István szerb despotának adományozta a birtokot. A falu ekkor még a birtok része volt. 1441-ben a Földesi Nagy, Szentmiklósi és Dancsházi kisgazda családok birtokrészeket adományoztak, amelyeket később a Bajoniak kaptak. Bajoni Benedek özvegyének 56 földbirtoka volt a birtokában. 1554-ben ez a falu is török kézre került és súlyosan megrongálódott; 1556-ban a Szabolcs vármegyei Nádudvarhoz tartozó tizedkerületben mindössze négy báránytizedet fizető háztartást tartottak nyilván. A szolnoki szandzsáki debreceni nahije 1572-es adólajstromában viszont 35 háztartással (családfővel) és egy templommal találjuk.

A 17. század elején a falu a bajomi vár része volt. 1608-ban Báthory Gábor erdélyi fejedelem a birtokot a Szabolcs vármegyéhez tartozó Tetétlen községgel Nagy Heyduck András miskolci kapitánynak, a tragikus véget érő második Heyduck-felkelés híres vezérének adományozta. Az egész falu a birtokhoz tartozott.

A 16. század második felétől Tetétlen a hódoltsági területen terült el, amelynek szintén adót kellett fizetnie a töröknek, és 1618-ban még a török fennhatóság alatt álló települések között szerepel. 1648-ban még lakottnak számít, de továbbra is Szabolcs vármegye déli határ menti községe.

A falu elnéptelenedését valószínűleg Váradot 1660-ban a törökök elfoglalták, a dokumentumok tanúsága szerint sokáig elhagyatott maradt. 1715-ben Károlyi István birtoka volt. 1726-ban a Bajomi család kérvényezte az elhagyatott Tetétlen tulajdonjogát a szepesi kamarától, de elutasították. 1734-ben a birtok Komáromy Györgyé volt, akit Bónis Ferenc követett. Ő volt a felelős a község 1775-ös újranépesítésért, amely ma is látható a szerkezeten, az úthálózaton és a település elrendezésén.

Közvetlenül az új telepesek érkezése után a falu közössége pecsétet készíttetett a következő felirattal: TETETLENI PETSET 1776 (TETETLEN 1776.). A 19. század elején ismét a Komáromiak birtokolták a birtokot, mígnem 1841-ben a Zichy család megvásárolta. Itt élt a híres Zichy Géza, az „egykezes” zongoraművész, költő és zeneszerző is.

A 19. század közepén a falu talaját termékenynek mondták, a címerében látható búzakalász és sarló is a mezőgazdaság jelentőségére és a talaj termékenységére utal. Szarvasmarháiról és juhairól volt híres. A falubeliek szinte mindegyike református volt akkoriban.

Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1994Kulcsár Andrásfüggetlen1994–1998független1998–2002Bernáth Lászlófüggetlen2002–2006Fidesz2006–2010Fidesz2010–2014Borbélyné Fülöp Hajnalkafüggetlen2014–2019független2019–2024független2024–2026Bőr Ferenc AttilánéfüggetlenA képviselő testület feloszlatta magát.2026–függetlenIdőközi választás: 2026. február 22. A településen 2026. február 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület 2025 őszén kimondott feloszlása miatt. A választás három jelöltje között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és közel 60 %-os eredménnyel meg is nyerte azt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 46,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22,1% (25,8% nem válaszolt).Tetétlen Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,6% örménynek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt református, 1,3% római katolikus, 1,4% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 24,4% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).Tetétlen KSH: Helységnévtár

Nevezetességei Zichy-kastély Kuruc-halom Becs-kúria

Jegyzetek

További információk Tetétlen község honlapja Tetétlen az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Hajdú vármegye települései