Zoltán Vilmos, 1897-ig Vukalovits (Pécs, 1869. május 8. – Budapest, 1929. június 5.) író, műfordító, újságíró. Felesége Schök Ilona volt.
Pályája Vukalovits Antal és Schultz Katalin fia. Középiskolai tanulmányait a pécsi cisztercita főgimnáziumban végezte. A latin, a német és a görög nyelven kívül már akkor elsajátította a francia és az olasz nyelvet, később az angolt is.
Első verse negyedik gimnazista korában jelent meg a Vasárnapi Ujságban, ettől kezdve gyakran közölték verseit a helyi és a fővárosi lapok. Pécsett jogot hallgatott és belső munkatársa lett két helyi lapnak. Ebben az időben kezdte meg külföldi költők verseinek fordítását. 1893-ban Győrbe költözött és munkatársa, majd szerkesztője lett a Győri Közlönynek. Időközben letette a levéltárosi szakvizsgát és 1894-ben kinevezték Győr vármegye levéltárának levéltárosává.
Megnősült, dr. Gaár Vilmos budapesti ítélőtáblai bíró lányát, Gaár Mariskát vette feleségül, aki maga is írónő volt, számos novellája jelent meg a lapokban. Zoltán Vilmos Szabina című egyfelvonásos verses történelmi színművét sikerrel játszották a győri színházban (később Pécsett is), a Darnay család című háromfelvonásos drámája pedig dicséretet nyert a szegedi Dugonics Társaság drámapályázatán. Az író belső munkatársa volt a Győri Hírlapnak és szerkesztője az Egyetemes Könyvtár című füzetes kiadványnak. Ekkor kezdett botanikával is behatóbban foglalkozni. 1906-ban lemondott levéltárosi állásáról és meghívásra Budapestre költözött, ahol a Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozat munkatársa lett. A fővárosban újságíróként is dolgozott, munkatársa volt a Budapesti Naplónak és más lapoknak.
Prózai és verses munkái számos lapban jelentek meg, a Budapesti Hírlapban különösen levéltári kutatások alapján írt tanulmányai (például A mezőőrsi boszorkányok, Nádorjárás Magyarországon, Játékszini mozgalmak a mint század elején stb.). Klasszikus és modern költők verseiből egyaránt sokat sokat fordított. A Budapesti Naplóban megjelent regényfordításai: Giovanni Verga: Jeli, a pásztor, Alfred Assolant: A kalandor, Bret Harte: Hóviharban, Az előkelő család, Jules Verne: A dunai hajós.
Munkái Az én dalaim (versek). Pécs, 1892 Dalok a gyöngyvirágról (versek). Győr, 1895 Fedóra (Sardoutól, ford. Egyet. Könyvtár). Győr. év. n. Szeszély (Musset, ford. Egyet. Könyvtár). Győr, év. n. Émilia Galotti (Lessing, ford. Egyet. Könyvtár). Győr, év n. Indiai történetek (Kipling, ford. Egyet. Könyvtár). Győr, év. n. Keresztelő János (Sudermann, ford. Egyet. Könyvtár). Győr, év n. Britannicus (Racine, ford. Egyet. Könyvtár). Győr, év. n. Szabina, verses színmű (Egyet. Könyvtár). Győr, 1900 Győr viránya. Vázlatok Győr növényvilága köréből. Győr, 1904 Darvin élete és tana (Höffding H., ford. Magyar könyvtár). Budapest, év n. Lassalle Ferdinand élete (Kegel Miksa, ford. M. könyvtár). Budapest, év n. Walter Schnafs kalandja (M. könyvt.). Budapest, év n. Carducci költeményei (Modern Könyvtár). Budapest, év. n. Circus mundi (G. Wied ford. Modern Könyvtár). Budapest év n. Álarczos szerelem (Balzac, Modern Könyvtár). Budapest, év n. Van Zanten boldog évei (Laurids Bruun, ford. Modern Könyvtár). Budapest, év n. A molaravölgyi Adonisz (R. Voss, Modern Könyvtár ). Budapest, év n. Kinai tündérregék (Herbert A. Giles, ford., Tevan Könyvtár). Békéscsaba, év. n. A dunai hajós (Jules Verne, ford. Magyar Kereskedelmi Közlöny Verne Gyula munkái sorozat).A könyv két regényt tartalmaz, a másik Kövér Ilma fordításában az Kamp Ole sorsjegyeHat hét a Dunán címmel az Érdekes újság Legjobb könyvek sorozatában is megjelent Budapesten, 1922-ben.Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája Aida (szövegkönyv ford). Budapest, év n. Álarczos bál (szövegkönyv ford.). Budapest, év n. Das Ende des Spieles. Novellen von W. Zoltán (f. Mezei Mór). Lipcse, 1909 A régi vármegyéből. (Iparosok olvasótára). Budapest, 1914 A növényvilág csodái (Iparosok olvasótára). Budapest, 1914 Hindusztáni virágok (műfordítások, 1923) Kéziratban Goethe Torquato Tassójának fordítása. Álneve Liseron.
Magyarország Vármegyéi és Városai Győr megyéről szóló kötetébe ő írta Győr leírását és történetét, valamint másodmagával az irodalmi és művészeti részt.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:A Budapesti Napló vezetői, újságírói Kategória:A Győri Levéltár levéltárosai Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:Pécsi írók, költők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek