Szákszend község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.
Fekvése A település a Bársonyos délkeleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 kilométerre délre. Közigazgatási területének déli részén áthalad a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út is, de központján csak a Nagyigmándról dél felé induló 8144-es út halad keresztül.
Vasúton a MÁV 13-as számú Környe–Pápa-vasútvonalán volt megközelíthető, Szák-Szend megállóhely a 8144-es útról volt elérhető, a vasútvonal 2007-es megszüntetéséig.
Története
Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.
Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből (a Szák nemzetség Tolnából Veszprém vármegyén keresztül költözött Komárom vármegye területére a 13. században) keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a "legjobb tégla készült a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.
Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Gordovai Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot, később Battyán Benedek budai várnagy, a Bán család majd az enyingi Török család tulajdona. 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után, a Csáky-család birtokaként népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.
Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Müller Gyula (független) 1994–1998: Valkó Jenő (független) 1998–2002: Valkó Jenő (független) 2002–2006: Valkó Jenő (független) 2006–2010: László Kálmán (független) 2010–2014: László Kálmán (független) 2014–2019: László Kálmán Zoltán (független) 2019–2024: Papp Attila Csaba (független) 2024– : Papp Attila Csaba (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,5% románnak vallotta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 14,7%, evangélikus 17,8%, felekezeten kívüli 8,5% (13,9% nem nyilatkozott).Szákszend Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak, szerbnek és szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 11,4% evangélikus, 11,1% református, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).Szákszend Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|260px|A száki evangélikus templom oltárképe (Pósa Gusztáv alkotása) Római katolikus templom (Őrzőangyalok)
A száki településrészen található templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkák.
Római katolikus templom (Munkás Szent József-templom)
A szendi településrészen található barokk stílusú templomot Kutner Jakab tervei alapján 1747-ben emelték Szent József tiszteletére. 1793/1794-ben átépítették gróf Esterházy József költségén, ekkor készült el tornya is, Gött Antal kivitelezésében. A templom homlokzatán a vértesszentkereszti apátságból származó faragványok láthatóak befalazva. Berendezése jellemzően a 19. század végéből származik, orgonája 1858-ban készült (Josef Loyp bécsi orgonakészítő mester munkája). A templombelsőben Prokop Péter 1955-ben készült freskói láthatóak.
Evangélikus templom (Szák) A száki településrészen található evangélikus templom 1610-ben épült, 1848-ban klasszicista stílusban átépítették. Szószéke copf stílusban készült a 18. század végén. A főoltár és az imádkozó Krisztust ábrázoló oltárkép Pósa Gusztáv alkotása 1886-ból, (átépített) orgonája 1881-ben készült (Bakos Károly és fia, ifj. Bakos Károly ceglédi orgonamesterek munkája). A templom jelentőségét mutatja, hogy az ellenreformáció időszakában ún. artikuláris hely volt, ahova Komáromból és Győrből is eljöttek a hívek az istentiszteletekre. Nagyharangját Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban 1922-ben, kisharangját Hofer Károly öntötte Győrben, 1864-ben.
Evangélikus templom (Szend)
A szendi részen található evangélikus templomot 1793/1794-ben építették helyi mesterek, táti építőmesterek tervei alapján, részben szintén a vértesszentkereszti apátságból fejtett kövek felhasználásával. Az 1856-os tűzvészben elpusztult, 1860-ben építették újra, Derka József győri kőművesmester tervei alapján, Zavaros János asztalos által készített új oltárral. Az oltárkép Herz Mihály műtermében készült 1868-ban, a Gecsemáné-kertben imádkozó Krisztust ábrázolja. Mindkét harangját a bochumi Acélgyár öntötte, 1856-ban.
Református templom
A szendi részen található, barokk jegyeket hordozó református templomot 1789-ben építették, 1934-ben került átépítésre. Berendezése a 20. század elejéről származik, szószéke 1902-ben, úrasztala 1903-ban, keresztelőmedencéje 1904-ben készült.
Uradalmi magtár
A száki településrészen található uradalmi magtárat az Esterházy-család építtette a 18. század második felében, az épületet Fellner Jakab műveként tartják számon. A kétemeletes épület alatt öt boltozott dézsmapince található.
Híres emberek Kotsmar Mihály, író Veninger Ernő, római katolikus pap Szenden, esperes, tanár Gödörházi Gödör József, szendi evangélikus lelkész Szenden, esperes, Gödör György fia, Goethe pártfogoltja, szendi népdalok gyűjtője Fárnek Dávid, evangélikus lelkész Szákon, később esperes Szűcs Éva, tollaslabdázó
Hivatkozások
További információk
Szákszend Önkormányzatának honlapja Szákszend az utazom.com honlapján
Kategória:Komárom-Esztergom megye települései