Úny

Úny község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedő Dunazug-hegyvidékhez tartozó Gerecse hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Únyi-patak egyik ágát, a diósi ágat vezető völgyben húzódik meg.

A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttől északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytől, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik.

Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el.

A településen a Dorog és Tinnye közötti 1106-os út halad végig, amelyből itt ágazik ki Máriahalom, Epöl és Bajna irányába az 1122-es út.

Története A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.

Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom vármegyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.

Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.

A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Balázs József (független) 1994–1998: Pósfai József (független) 1998–2002: Pósfai József (független) 2002–2006: Pósfai József (független) 2006–2010: Pósfai József (független) 2010–2014: Pósfai József (független) 2014–2019: Pósfai József (független) 2019–2024: Pósfai József (független) 2024– : Czakó János (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,4% görögnek, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 17%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,4% (25,7% nem nyilatkozott).Úny Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek és szlováknak, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,2% volt római katolikus, 13% református, 1,4% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).Úny Helységnévtár

Nevezetességei 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki. A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt. Bozay-kúria Chlebovits-kúria Valovits-kúria

Képgaléria

Hivatkozások

További információk Úny az utazom.com honlapján

Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:A Gerecse települései Kategória:Esztergom vármegye települései