A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le. A 2000-es években egyes szerzők e két nemzetség egyes fajait a Callitropsis Oerst. nemzetségbe vonták össze. Debreczy et al. (2009) ebbe az új nemzetségbe sorolta át legismertebb fajukat, a Nutka álciprust (Chamaecyparis nootkatensis majd Xanthocyparis nootkatensis, jelenleg Callitropsis nootkatensis.
Vannak, akik a hamisciprusokat egyáltalán nem különítik el, hanem összes fajukat beolvasztják a ciprus (Cupressus) növénynemzetségbe.Wikifajok: Cupressushttp://www.conifers.org/cu/Cupressus_nootkatensis.php
Származása, elterjedése
Fajai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. Közülük többet dísznövényként számos helyre betelepítettek, ezért a legtöbb fajnak számos kertészeti változata ismert..
Megjelenése, felépítése
20–70 méter magasra növő, örökzöld fa. Termete, megjelenése a cipruséhoz hasonló, de ágai sűrűbbek, tobozai kisebbek. Jellemző, hogy vezérhajtása általában bókoló.Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. , 88. old. Levelei egyéves koráig tűszerűek, az érett fáé pikkelyszerűek. A tobozainak alakja a gömbölydedtől az oválisig változhat, bennük tobozpikkelyenként (ugyancsak a ciprustól eltérően) 2–4 magkezdemény alakul ki. A magvak egy év alatt megérnek.
Fajai
A nemzetségbe az alábbi recens fajok tartoznak: Chamaecyparis formosensis – Tajvan oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) – Észak-Amerika nyugati része hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) – Japán szavara hamisciprus (Chamaecyparis pisifera) – Japán Chamaecyparis taiwanensis – Tajvan mocsári hamisciprus (Chamaecyparis thyoides, régebben Chamaecyparis sphaeroidae) – Észak-Amerika keleti része
Kihalt fajok: †Chamaecyparis eureka – középső eocén, Kanada, Axel Heiberg sziget †Chamaecyparis linguaefolia – kora–középső oligocén, USA, Colorado
A Xanthocyparis nemzetségben a Callitropsisok leválasztása után egy faj maradt: vietnámi aranyciprus (Xanthocyparis vietnamensis)
A Callitropsis nemzetség fajai: Callitropsis abramsiana (C.B. Wolf) D.P. Little Callitropsis arizonica (Greene) D.P. Little Callitropsis bakeri (Jeps.) D.P. Little Callitropsis benthamii (Endl.) D.P. Little Callitropsis forbsii (Jeps.) D.P. Little Callitropsis glabra (Sudw.) D.P. Little Callitropsis goveniana (Gordon?) D.P. Little Callitropsis guadalupensis (S. Watson) D.P. Little Callitropsis lusitanica (Mill.) D.P. Little Callitropsis macnabiana (A. Murray) D.P. Little Callitropsis macrocarpa (Hartw.) D.P. Little Callitropsis nevadensis (Abrams) D.P. Little nutka ciprus (nutka hamisciprus, nutka álciprus, Callitropsis nootkatensis) (D. Don) D.P. Little Callitropsis pigmaea (Lemmon) D.P. Little Callitropsis sargentii (Jeps.) D.P. Little Callitropsis stephensonii (C.B. Wolf) D.P. Little
Jegyzetek
Források
Kategória:Ciprusfélék Kategória:Növénynemzetségek