bélyegkép|250px|jobbra|Elektromos kerékpár Az elektromos kerékpár gyűjtőszó minden olyan kerékpártípust jellemez, melyet elektromos motor hajt. Mivel mára (2012) három külön válfajra szegmentálódott, ezért így érdemes megkülönböztetni őket.
Az elektromos kerékpár szinonimái: e-bringa, elektromos bringa, e-bike, pedelec, s-pedelec, villanybringa, villanykerékpár.
Az elektromos kerékpárok fajtái
Pedelec
A pedal+electric+cycle szavak összevonásából alakult ki. Lényege, hogy csak akkor működik az elektromos rásegítés, amikor pedálozol. Nem rendelkezhet "gázkarral" mint a motorok, hanem vagy a pedál fordulatát figyeli egy szenzor, vagy a pedálozási nyomatékot. A pedálozás befejezése után a rásegítésnek azonnal meg kell szűnnie. A rásegítés maximum 25 km/h-s sebességig működhet. E fölött már a saját izomerődre kell hagyatkoznod. A meghajtó elektromotor teljesítménye nem haladhatja meg a 250 W-ot. Ez azonban nem egy mai szabályozás. 2012 januárjában látott napvilágot egy uniós kezdeményezés, amiben az Európai Parlament csak a végsebességet határozná meg 25 km/h-ban, a motorok teljesítménye korlátlan lehetne. 2012 márciusában kerül napirendre a törvénytervezet.
Miért lenne jó, ha szabad lenne az út a motorok teljesítménye terén? Mert ezzel a komoly emelkedők könnyebben leküzdhetőek lennének, és a teherszállításra gyártott pedelec kerékpárok is jogosítvány nélkül vezethetőek lennének. Itt van a nagy különbség a két kategória között. Hivatalosan a pedelec kategóriába nem sorolható kerékpárok vezetéséhez A1-es segédmotor jogosítvány szükséges, illetve a környező országokban segédmotoros rendszám is. A biztosítás meglétéről nem is beszélve.
S-pedelec
2011-ben még csak a „pedelec”, és „e-bike” kategóriák léteztek, de különvált egy harmadik vonal is. Ez pedig az S-pedelec. Az „S” a speed, azaz sebességet jelöli. Ezeknél az elektromos kerékpároknál a rásegítés bekapcsolását nem csak a pedálozás megkezdése, vagy a pedálozási nyomaték megjelenése, hanem egy markolat elfordítása, vagy gomb megnyomása is elindíthatja. A meghajtás segítségével elérhető végsebességük jóval meghaladhatja a 25 km/h-s sebességet, egyes modellekkel már 100 km/h körüli tempót is lehet kerékpározni. A meghajtó motor teljesítménye bármekkora lehet. Jellemzően 500 W-1,5 kW-ig terjednek a ma használatos S-pedelec kerékpárok teljesítményei. Az e-bike-októl abban különböznek, hogy található rajtuk pedál, és hagyományos kerékpárként is tökéletesen használhatóak, illetve kinézetük is a kerékpárokkal mutat nagyobb rokonságot, mint a robogókkal.
Hivatalosan az S-pedelec kerékpárokat csak A1-es „kismotor” jogosítvány birtokában lehet vezetni. Így a bukósisak viselése is kötelező, illetve kötelező felelősségbiztosítást is kell kötni rájuk. Többségükről azonban nehezen mondható meg, hogy nem pedelec kerékpárok, és motorjuk teljesítménye már bőven túllépte a 250 W-os határt. Főleg a végsebességgel lehet „lebukni” hiszen könnyedén el lehet érni velük a 40-60 km/h-s tempót is.
E-bike
Minden olyan elektromos rásegítéssel ellátott kerékpár, mely pedálozás nélkül is mozgásba hozható, legyen az elforgatható markolat, vagy nyomógomb. Illetve a pedálozás megkezdése (ha egyáltalán rendelkezik pedálokkal)semmilyen befolyással nem bír az elektromos rásegítés működésére. Amennyiben a meghajtó motor teljesítménye meghaladja a 250 W-ot, akkor is e-bike a hivatalos megnevezése a kerékpárnak. Bármelyik feltétel teljesülése esetén A1-es segédmotor jogosítvány birtokában lehet csak vezetni a kerékpárt, és a bukósisak is kötelező viseletté válik. Az e-bike-ok 95%-ára a következő jellemzők igazak: kinézetük a robogókéval egyezik meg, és csak a hazai hiányos szabályozás miatt nem minősülnek segédmotoros kerékpárnak a legolcsóbb kategóriát uralják. Többségük kevesebbe kerül, mint Ft (ez az a határ, ahonnan már minőségi pedelec kerékpárt is lehet vásárolni), így nem csak az elektromos rendszer minősége, és élettartama kétséges, de maga a „kerékpár” is csak nagy jóindulattal nevezhető annak. legtöbbször idős embereket látni a nyergükben (náluk az ár az egyetlen szempont a vásárláskor, a minőség, és használhatóság csak nagyon alacsony kritériumszinten áll)
Az elektromos kerékpárok világszerte nagyon elterjedtek. Kínában, és a távol-keleten több tíz millió példány fut az utakon, de ezek szinte kivétel nélkül az e-bike kategóriába tartoznak. Európában a szigorúbb EU-s szabályozások miatt sokkal elterjedtebb a pedelec kerékpár, de a fiatalok körében ugrásszerűen megnőtt az S-pedelec felhasználók száma. Az alacsony minőségű e-bike-okat már szinte kizárólag a hipermarketekben, és barkács áruházakban lehet megtalálni Európa szerte. Hazánkban még kerékpár boltok is forgalmaznak e-bike-ot főleg hazánk délebbi, és Alföldi régióiban.
Történelem
1900: 1900. április 14-én a párizsi világkiállításon mutatta be Jakob Lohner és Ferdinand Porsche a Lohner-Porsche-t, melynek érdekessége nem csak a két darab 83%-os hatásfokú -os, azaz összesen -s agymotor, hanem az is, hogy 70 évvel később a NASA felhasználja ezt az ötletet.
1932: Az EMI/Philips cég elkészíti az első elektromos rásegítésű kerékpárt, mely különösen kedvező, alacsony súlyponttal rendelkezik.
1971: A Lohner-Porsche ötletét tovább víve készül el a Boeing cégnél a Lunar Rover, mely hasznos kelléke lett az Apollo űrprogramnak.
1982: Hans Tholstrup megépíti a világ első napelemmel táplált elektromos rásegítésű rekumbensen alapuló solarmobilját, a Solar Trek-et. Hans jelenleg a Hyundai hibrid guruja, aki már repült és hajózott is a föld körül saját építésű napcellájú járművein.
1985: Megrendezik a világ első Solar Mobil versenyét a Tour De Sol-t.
1989: Elkészül az első elektromos rásegítésű kerékpár a Hercules Electra, mely sebességgel képes haladni.
1990: Michel Kutter megépíti az első gyors e-bikeot. A „gyengébbik” , az erősebbik sebességet tudott.
1992: Johannes Dörndorfer megalkotja az első szénkefe nélküli agymotort.
1993: Az első pedálfordulaton alapuló, azaz PEDELEC rendszerű kerékpár, legurul a gyártószalagról, méghozzá a Yamaha gyártósoráról. PAS névre hallgat, és néhány év alatt -ot adnak el belőle a távol-keleten!
1994: Megvalósul az első elektromos bringateszt az IFMA-n.
1994: A 36 V-ról üzemelő Heinzman agymotorral szerelt kerékpár leküzdi a 25%-os emelkedőt.
1995: Az első agymotoros bringa a Honda Racoon bemutatkozik a Tokio Cycle Show-n, és az első rámpával is ellátott tesztpálya is itt debütál.
1995: Ugyanebben az évben Dörrwand végsebességet ér el a teljesen burkolt elektromos rásegítésű rekumbensével.
1996: Tonkachi megalkotja az első Li-Ion akkumulátort, mely forradalmasítja az elektromos kerékpározást.
1998: A nagy gyártók is látni kezdik a fantáziát az elektromos meghajtásban, így jön létre a Mercedes E-Motion.
2009: A Magyar tulajdonú Gepida piacra dobja az első széria hazai gyártású pedelec-es kerékpárjait.
2009: Megjelenik a GoCycle, az első elektromos rásegítésű kerékpár, melynek kinézetét Eurobike Award díjjal jutalmazzák.
2011: A Bosch világcég beszáll a pedelec üzletágba, és két új meghajtást dob piacra, ami rögtön világszínvonalú lesz.
2011: Egyre több világsztár érzi úgy, hogy elektromos bringával kell közlekednie, mert ez trendi, és a környezetvédelem is fontos a számukra.
2012: A Bosch megnyitja hazánkban Miskolcon a pedelec gyártóüzemét, ezzel hazai dolgozóknak adva munkahelyet.
2012: Útjára indul a LithoRec project, ami a Chemetall Gmbh tulajdona, és összesen 40 leányvállalattal világszerte megkezdődik a Li-Ion akkumulátorok újrahasznosítása, ami eddig megoldatlan probléma volt.
És mit hoz a jövő? Ezt nehéz megjósolni. A külföldi példákból kiindulva Magyarországon is komoly jövő előtt állnak a minőségi elektromos kerékpárok. Terjedésüknek egyelőre az áruk szab határt, és hazai szemlélet, melyben a kerékpár sem státusszimbólumként, sem napi közlekedési eszközként nem merül fel. Európa más országaiban teljesen természetes akár egy bankigazgatónak is, hogy a napi 4–-es ingázást ne autóval tegye meg, hiszen így gyorsabban, és egészségesebben közlekedhet.
Az elektromos meghajtási rendszer részei
Akkumulátor
A szett egyik legdrágább darabja. Ára Ft-tól Ft-ig is terjedhet kapacitástól, gyártótól, és típustól függően. Ezért nagyon lényeges, hogy hány évig tudjuk használni. Az árat leginkább befolyásoló tényező az akku típusa. Jelenleg négyféle van forgalomban, bár a Li-Ion lassan kiszorítja a vetélytársait, nem csak az előnyei miatt, hanem erre állt rá a legtöbb gyártó, így az ára folyamatosan csökken, miközben az élettartama, és kapacitása nő.
Ólom (Pb): A legrégebbi, legolcsóbb és legnehezebb akkumulátor. „Mindössze” 200 éves technológiáról van szó, de azt nem mondhatom, hogy eljárt fölötte az idő, hiszen autók százezreibe, és olcsó kínai kerékpárok millióiba építik be még mindig őket. Előnyük, hogy olcsó, önmagától, vagy inkább belső kémiai reakciójától lassan merül csak le, könnyen tölthető, és aránylag fejlett újrahasznosító ipar áll mögötte. Hátrányuk, hogy nehezek, nagyon környezetszennyező nehézfémet (ólmot) tartalmaznak és csak lassan tölthetőek. Az élettartamuk is mindössze 1-1,5 év. Itt érthetjük meg azt, hogy az olcsó nagyáruházi elektromos bringák miért lesznek 4-5 év alatt többe, mintha egy minőségit venne az ember. Nikkel-Cadmium (NiCd): Ez a fiatalabb technika már csak 100 éves, így a mai modern E-bike-okban, és pedelec-es gépekben már nem lehet velük találkozni, ellenben az olcsó távol-keleti csodákban még használják őket. Az akkus szerszámgépekben már 2006 óta tilos a használatuk, mivel a cadmium is egy erősen mérgező nehézfém. Előnyük, hogy az újrahasznosításuk gördülékeny, és nagyon hosszú az élettartamuk. Hátrányuk, hogy mérgező anyagot tartalmaznak, és akár 3-4 hét alatt is önmaguktól lemerülnek. Nikkel-Metallhydrid (NiMh): Aránylag új, 2002-es fejlesztés, azonban ma már kiszorulóban van a piacról, bár még nagyon sok komoly bringába is ezt szerelik. Előnye, hogy környezetbarát anyagokból készül, melyeket még könnyedén tudnak újrahasznosítani is, és mindezek mellett aránylag olcsó. Hátránya azonban, hogy alacsony (1-2 év) az élettartama, nem túl jó töltésleadási, és felvételi karakterisztikával bír, valamint 3-4 hét alatt a belső kémiai reakciójuk miatt lemerülnek, akár használat nélkül is. Lithium Ion (Li-Ion): A jövő, , és a jelen. de még sokszor gyerekcipőben. A nagy akkumulátorgyártók nemrég kezdtek a bringás akksik fejlesztésébe (Panasonic, Yamaha, Bosch, Ansmann) igazán nagy pénzeket fektetni. Előnyük van bőven, hiszen a legkönnyebbek, önmaguktól alig merülnek, tartós használat esetén a legköltséghatékonyabb, környezetbarát, nagy az élettartamuk, nagyon jó karakterisztikával rendelkeznek és nagyon gyorsan tölthetőek. Persze, ha nem lennének hátrányai, akkor nem is lenne igaz. Nagyon érzékenyek a celláik, így komoly vezérlő, felügyelő és töltő elektronikát igényelnek. Cellazárlat, vagy hibás működésből adódó gázképződés esetén akár robbanás, vagy tűz is előfordulhat. Sajnos az újrahasznosítása jelenleg nem megoldott. Tudomásom szerint csak letárolják az elhasznált akkukat, hogy amint kész az újrahasznosító folyamat, meg lehessen kezdeni a környezet tehermentesítését. Ez a probléma egyre nagyobb méretet ölt, mert a modern "Zero Emission" autókba, és motorokba is Li-Ion akkukat tesznek, így évente több százezer tonna veszélyes hulladék képződik.
Motor