Gaál Franciska, eredeti nevén: Silberspitz Franciska, egyéb névváltozat: Galizenstein Fáni (Budapest, 1903. február 1. – New York, 1972. augusztus 13.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.

Élete Sokgyerekes zsidó családba született, Silberspitz Lipót (1850–1932) és Pfeifer Regina lányaként. Apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).

Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.

1922. június 11-én Budapesten férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz,Budapest I. ker. állami házassági akv. 399/1922. akitől 1933-ban elvált.26.P.36161/1933. sz. bpesti kir. törvsz. ítélet. Ugyanebben az évben nevét Galra változtatta.16.205/1933 III.B.ch.sz. 1934. július 25-én házasságot kötött dr. Dajkovics Ferenc római katolikus banktisztviselővel. A pár egyik tanúja Herczeg Ferenc író volt.

A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi nácizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Német Birodalomban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovics Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.

Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1972. augusztus 13-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.

Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben pedig Moszkvában is bemutatták.

Színházi szerepeiből Csehov: Cseresznyéskert – Ánya Duer–Miller–Milton: Darázsfészek – Elise Benedotti Farkas Imre: Jeanette menyegzője – Inas Fodor László: A templom egere – Nagy Zsuzsi Gárdonyi Géza–Emőd Tamás–Török Rezső: Ida regénye – Ida Herczeg Ferenc: Sirokkó – Rösler Ofélia Lengyel Menyhért: Antónia – Piri Lengyel Menyhért: Postáskisasszony – Szalánczy Gabriella Mikszáth Kálmán–Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Mari Molnár Ferenc: Az ibolya – Sobri Ilona Molnár Ferenc: A jótündér – Franci Shaw: Pygmalion – Eliza Zágon István: Marika – Marika Veber–Gorsse: Csitri – Colette

Filmjei Máté gazda és a törpék (1919, néma) Az áruház gyöngye (1921, néma) A corneville-i harangok (1921, néma) Az egér (1921, néma) Paprika (1932, német) Csókol Veronika (1933, német)

Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat) Csibi (1934, osztrák) Tavaszi parádé (1934) Péter (1934) Kismama (1935) Kati (1935, osztrák) Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva) Kalózkisasszony (1938, USA) Az utolsó Katalin (1938, USA) Párizsi nászút (1939, USA) XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)

Emlékezete Személye felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében: fényképe egy fontos levelet rejt a regény vezérmotívumát adó gyilkosság színhelyén. Ugyanott említést nyer egyik filmje, a Cecil B. DeMille-lel forgatott Kalózkisasszony is (a film címét a főhős és barátnője is csak bizonytalanul tudja visszaidézni, tévesen a Kalózok címre emlékeznek). Jurij Trifonov Hely és idő című regényének narrátora egy helyen megállapítja, hogy szerelmese „hasonlít egy kicsit Gaál Franciskára. Ugyanolyan tojásdad arca van, és ugyanolyan a mosolya is.”

Jegyzetek

Források Új magyar életrajzi lexikon II. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001. 849–850. old. Film kislexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 265. old. Színészkönyvtár – Gaál Franciska Színháztörténeti és Színészmúzeum – "Többkerekesgyerekesszerepes Fruska" – Gaál Franciska útja Hollywoodba MNO – Gaál Franciska Londonba „utazik” Amerika és az oroszok is imádták a magyar színésznőt, ma már a sírja sincs meg (2018. február 6.) fidelio.hu

További információk

indavideo – Gaál Franciska énekel YouTube – Az egér (1921, töredék) Gaál Franciskát még mindig imádják az oroszok, mno.hu , 2014. május 24.

Kategória:Magyar színésznők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar gyerekszínészek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar némafilmszínésznők