Geszteréd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
Fekvése A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye dél-délnyugati részén, a megyehatár közelében fekszik, két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. A szomszédos települések: észak felől Nagykálló, kelet felől Balkány, dél felől Hajdúsámson, délnyugat felől Hajdúhadház és Bököny, északnyugat felől pedig Érpatak.
Településrészei: Lovastanya Balkánytól 3, Geszterédtől 1 kilométerre található. A Lovas család birtoka volt évekig. 1990-ig Balkányhoz tartozott. Található itt egy magtár. Lakossága: 10 fő. Nyíritanya Geszterédtől 2 kilométerre északra található. Lakossága: 8 fő. Szállásföld Balkánytól 11, Déssy tanyától 3, Hajdúhadháztól 15 kilométerre található. Lakossága 21 fő. Különlegessége, hogy Geszteréd felől nem lehet megközelíteni. Itt található a hajdúhadházi katonai gyakorló tér.
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a legegyszerűbben a Téglás és Balkány közt húzódó 4901-es úton. Nagykálló központjával és a 4912-es út ottani szakaszával – Ludastón keresztül – egy számozatlan, alsóbbrendű út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a legcélszerűbb megközelítési útvonala a 4-es főút, amelyről téglási letéréssel érhető el.
Története
Geszteréd a honfoglalás korától lakott település, területe azonban már a bronz-korban is lakott hely lehetett, itt Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szablya több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.
A falu határában történt történelmi eseményként említhető meg, hogy I. László király itt, a falu határában verte szét a besenyőket 1092-ben.
A település neve 1332-ben a pápai tizedlajstromban van először említve, ekkor nevét Kestred-nek írták.
1335-ben a falu a Balogsemjén nemzetség-hez tartozó Biri és Balogi családok voltak birtokosai, majd a petri Ders családé lett, melynek egészen a 17. század elejéig volt itt részbirtoka. 1388-ban legnagyobb földesura az olnodi Czudar család volt, majd a Palágyi család birtoka lett.
17. század közepén már több család is birtokosa volt: köztük a Jármy, Paksy és Zathy családok is. A portyázó törököktől a falu sokat szenvedett, az 1600-as évek elején lakatlanná is vált. 1613-tól a korabeli oklevelek már pusztaként említik, azonban birtokosai területét a környékbeli falvak lakosainak bérbe adták legeltetésre.
1752-ben Winkler László a Jármy család itteni birtokrészét vette zálogba, majd azt meg is vásárolta, s Bereg vármegyei szökött jobbágyokat telepített le rajta.
A 18. század végén nagyobb birtoka a Lónyay, Vay és Tisza családoknak volt Geszteréden, majd a birtokot gróf Dégenfeld József szerezte meg Tisza Ilonával kötött házassága révén, s a Dégenfeld családé maradt 1944-ig.
A 19. század első felében több birtokosa is volt, köztük a gróf Vay család, a Lónyay, Tisza, Cseresznyey, Osváth, Pálffy, Somosy, Szikszay, Apagyi, Uray, Básthy stb. családok is.
A 20. század elején gróf Dégenfeld József, gróf Dessewffy testvérek, Horváth Mihályné, Kövér Gábor, Mandel Józsefné és Goldstein Mózes volt itt birtokos. 1927. május 24-én a község közelében egy disznó túrta ki a Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori vezéri leletegyüttesét.A Geszterédi Aranyszablya , geszterediaranyszablya.hu
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bujdosó László (MDF-FKgP) 1994–1998: Bujdosó László (MDF-KDNP-FKgP) 1998–2002: Bujdosó László (MDF-Munkáspárt) 2002–2006: Vitkovics Béla (független) 2006–2010: Vitkovics Béla (Fidesz) 2010–2011: Szűcs Zsolt (független) 2011–2014: Kemény József (független) 2014–2019: Szabó József (Fidesz–KDNP) 2019–2024: Szabó József (Fidesz–KDNP) 2024– : Urbin Zoltán (független)
A településen 2011. december 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület szeptemberben feloszlatta magát. A polgármesteri posztért elindult az addigi polgármester is, de hozzá képest az egyetlen kihívója több mint kétszeres mennyiségű szavazatot szerzett.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,7%, református 13,2%, görögkatolikus 17,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,6% (14,2% nem válaszolt).Geszteréd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1% bolgárnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 12% református, 16,5% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 6,4% felekezeten kívüli (24,8% nem válaszolt).Geszteréd Helységnévtár
Nevezetességei Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola Közművelődési és Iskolai Könyvtár Gajdos János Művelődési Ház Polgármesteri hivatal Egészségügyi központ Római katolikus templom Református templom Görög katolikus templom Aranyszablya emlékhely
Nevezetes szülöttei
Felföldi László pécsi püspök Gajdos János (festőművész)
Jegyzetek
Források Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
További információk Geszteréd Önkormányzatának honlapja Napsugár Óvoda Geszteréd Honfoglalás kori leletegyüttesek
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs vármegye települései