Gősfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése A vármegye északi peremén fekszik, a megyeszékhely Zalaegerszegtől körülbelül 12 kilométerre északra, Vasvártól hasonló távolságra délre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Győrvár, kelet felől Nagytilaj, délkelet felől Pókaszepetk és Kemendollár, dél felől Vasboldogasszony, délnyugat felől Egervár, nyugat-északnyugat felől pedig Lakhegy.
Megközelítése Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, de az a község területét nem érinti. Központján csak a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére pedig az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, de a vonalnak nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Egervár-Vasboldogasszony vasútállomás kínálja, mintegy 3 kilométerre délre.
Története Gősfa első írásos említése 1389-ből ismert. A középkorban az egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett helységet 1664, a vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.
A településen polgárőrség működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szabó Gyula (független) 1994–1998: Mátyás Zoltán (független) 1998–2002: Farkas Tiborné (független) 2002–2006: Farkas Tiborné (független) 2006–2010: Farkas Tiborné (független) 2010–2014: Farkas Tiborné (független) 2014–2019: Farkas Tiborné (független) 2019–2024: Farkas Tiborné (független) 2024– : Máté Tamás (független)
Oktatás, kultúra, egészségügy A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik. Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt ott.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1% református, 1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).Gősfa Helységnévtár
Nevezetességei Szent Márton-templom (1902) Helytörténeti gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében) Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül. Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban. A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.
Jegyzetek
Források Gősfa templomai
További információk Gősfa honlapja Gősfa a Via Sancti Martini honlapján
Kapcsolódó szócikkek Csöngedmajor
Kategória:Zala megye települései Kategória:Vas vármegye települései