Gyüre község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése A vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 60, Vásárosnaménytól 8 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak felől Aranyosapáti, északkelet felől a folyó túlsó partján fekvő Tiszavid és Tiszaszalka, dél felől Nagyvarsány (mellyel szinte egybeépült), délnyugat felől Ilk és Gemzse, nyugat felől pedig Lövőpetri.
Megközelítése Közúton a Záhonytól Vásárosnaményig vezető 4115-ös úton érhető el, Aranyosapátin vagy Nagyvarsányon keresztül.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 111-es számú a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Gyüre vasútállomás a központ délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 317-es számú mellékút (Vasút utca) biztosítja.
Története Gyüre nevét az oklevelek 1270-1290 között említették először az Isztokról idevezető úttal kapcsolatban.
A település a Baksa nemzetséghez tartozó Baksa fia Miklós birtoka volt.A 15. században az Ibrányi család volt a település birtokosa.
A 18. század végén és a 19. század elején több birtokosa is volt: így a Gyulai, Ibrányi, Leövey, Erdőhegyi, Király, Soldos, Szuhay családok és Neupauer Sámuel volt itt birtokos.
A 20. század elején Erdőhegyi Lajos volt a település nagyobb földesura.
1978. december 31-én Varsánygyüre néven egyesítették Nagyvarsánnyal, de 1991. január 1. óta ismét önálló község.
Közélete A települési önkormányzat címe: 4813 Gyüre, Árpád út 22., telefonszámai: 45/481-811, 45/709-133, faxszámai: 45/580-011, 45/709-173, e-mail címei (melyek egy része feltehetőleg már elavult): [email protected], [email protected].
Polgármesterei 1991–1994: 1994–1998: Zsoldos Ferenc (független) 1998–1999: Bereczki Lajos (független) 1999–2002: Herczeg László (FKgP) 2002–2006: Herczeg László (független) 2006–2010: Zsoldos Tibor (független) 2010–2014: Zsoldos Tibor Attila (független) 2014–2019: Kovács Zsolt (független) 2019–2024: Kiss Zoltán Bertalan (független) 2024– : Kiss Zoltán Bertalan (Fidesz-KDNP)
A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson az akkor még Nagyvarsánnyal közös település polgármesterévé Szűcs Ilona független jelöltet választották, aki előtte, 1986-tól négy éven át már tanácselnökként is vezette az egyesített községet. A szétválás után Szűcs Ilona Nagyvarsány polgármestere maradt, Gyürén minden bizonnyal időközi polgármester-választást kellett tartani.
1999. augusztus 1-jén a településen ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, feltehetőleg az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt; a választáson az előző polgármester nem indult el.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 22,2% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, görögnek, szerbnek és bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 67,5%-a református. Görögkatolikus kb. 12,5%, római katolikus kb. 8%, míg más egyházhoz, illetve felekezethez kb. 6,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, felekezethez sem, vagy nem válaszolt kb. 5,5%.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,3%, református 66%, görögkatolikus 10,3%, felekezeten kívüli 5,3% (5,1% nem válaszolt).Gyüre Helységnévtár
2022-ben vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 52,8% református, 9,2% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (23,1% nem válaszolt).Gyüre Helységnévtár
Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Római katolikus egyház A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességének Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Vásárosnamény római katolikus plébániájának fíliája. A miséket a település görögkatolikus kápolnájában szokták tartani. Evangélikus egyház Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Nyírszőlősi evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek A Tisza és árterülete A vidiszegi Tisza-holtág horgászási lehetőséget nyújt.
Nevezetességei Református templom: 1800 körül épült, késő barokk stílusban. Tornyát az 1830-as években emelték. Görögkatolikus (Könnyező Pócsi Szűzanya-) kápolna. Millenniumi emlékpark. Hősi emlékmű: 1994-ben állították. Láczay-ház: 1828-ban épült, klasszicista stílusban. Egyszerű, oszlopos tornácú falusi lakóház.
Itt születtek Harsányi Pál (1806–1883) író, költő, politikus. Árokháti Béla (1890–1942) hitoktató, egyházi karnagy. Galambos József (1900–1980) maratoni futó, olimpiai résztvevő Jalcs Irén (1963) Aranytoll és Emberi Hang díjas író Egressyné Szentpétery Zsuzsanna (1816–1888) színésznő
Jegyzetek
További információk Gyüre térképe
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései