jobbra|bélyegkép|300px |a strasbourgi irodaAz Európai Tudományos Alapítvány (angolul: European Science Foundation [ESF]; franciául: Association fondation européenne de la science) az alsace–moselle-i helyi jog alapján működő egyesület (Franciaország keleti részén). Székhelye Strasbourgban található. 2025-ben tíz tagja volt nyolc országból – Belgium, Bulgária, Franciaország, Magyarország, Luxemburg, Románia, Szerbia és Törökország.
Külső kutatásértékelés megbízása A pályázatok elbírálásának keretében az ESF egy olyan bírálói rendszert működtet, amelyben a tényleges tudományos értékelést külső szakértők végzik. A kutatók felelősek a bírálatokért, míg az ESF az adminisztratív keretet biztosítja (közvetlen e-mailes megkeresés a bírálók toborzására, beadási portál, határidők). A bírálók általában önkéntesen dolgoznak, vagy egyszeri, szerény tiszteletdíjat kapnak. Az ESF maga a megbízó szervezettől kap díjazást az értékelés megszervezéséért.
Az európai kutatásfinanszírozás változásai és következményei az ESF-re 2008-ban az EUROHORCs (European Heads of Research Councils; 2011-ben megszűnt, amikor tagjai létrehozták a Science Europe-ot) egy ütemtervet tett közzé a versenyképesebb Európai Kutatási Térség létrehozására. Az ESF ekkor végrehajtó ügynökségként működött az EUROHORCs finanszírozási és koordinációs eszközei számára, amelyeket 2011 és 2014 között fokozatosan megszüntettek, ahogy a nemzeti kutatási szervezetek kiléptek az ESF közös modelljéből. Hasonló kormányközi mechanizmust az ESF szintjén nem hoztak létre.
Ugyanebben az időszakban az EU kutatásfinanszírozását az Európai Bizottság keretprogramjaiban összpontosították, különösen a Horizon 2020 programban. Ezt 2014-ben indították közel 80 milliárd eurós költségvetéssel (kb. 30 milliárddal több, mint az előző, hetedik keretprogram, FP7). A program célja az volt, hogy az EU kutatási és innovációs kezdeményezéseit egyetlen keretbe foglalja, erősítse Európa globális versenyképességét, és uniós szintű koordinált finanszírozással kezelje a nagy társadalmi kihívásokat.
Az ESF már nem látja el korábbi szerepét az EUROHORCs finanszírozási programjainak végrehajtásában. Ahelyett, hogy feloszlott volna, tovább működik az alsace–moselle-i helyi jog alapján létrehozott egyesületként (Északkelet-Franciaország különleges jogrendű régiója), elsősorban adminisztratív projektfeladatokat lát el, és EU-projektekben való részvételre pályázik, hogy finanszírozáshoz jusson. A mai ESF tehát jelentősen különbözik attól a szervezettől, amely valaha az európai kutatási programokat koordinálta, bár továbbra is ugyanazt a nevet használja.
Kritika az ERIH folyóiratlistáival kapcsolatban (2008–2011) A European Reference Index for the Humanities (ERIH) 2002-ben indult az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) Humán Tudományok Állandó Bizottsága (Standing Committee for the Humanities) kezdeményezésére, a bölcsészettudományi folyóiratok referenciamutatójaként. 2008-tól az eredeti A/B/C-besorolás kritikát váltott ki szerkesztők és tudományos társaságok részéről, akik arra figyelmeztettek, hogy az értékelésekhez való felhasználás visszaélésekhez vezethet; a szaksajtó koordinált tiltakozásokról és visszalépésekről számolt be. 2009 januárjában az ESF feladta a betűkategóriákat, és leíró kategóriákkal váltotta fel őket.
2014-ben az ESF az ERIH felelősségét a norvég NSD – Norwegian Centre for Research Data szervezetnek adta át; az index ERIH PLUS néven indult újra, és kiterjesztették a társadalomtudományokra is.
Vita a strasbourgi áthelyezésről és irányításról (2012–2014) A strasbourgi regionális sajtó 2012 végén arról számolt be, hogy felmerült az ESF megszüntetése vagy Brüsszelbe költöztetése az európai intézmények konszolidációja miatt, ugyanakkor az ESF nyilvánosan kifejezte szándékát, hogy Strasbourgban maradjon. A beszámolók kiemelték a csökkenő dolgozói létszámot, és a november végi közgyűlést döntési pontként említették. 2012 decemberében az ESF tagjai 2014 végére halasztották a szervezet jövőjével kapcsolatos végső döntést.
Utódlás a Science Europe által (2011) 2011 októberében az ESF tagszervezeteinek többsége (nemzeti kutatásfinanszírozó és kutatóintézmények) létrehozta a Science Europe nevű, Brüsszelben székelő szövetséget, amely közös érdekeiket képviseli és koordinálja a kutatáspolitikát európai szinten. Ez stratégiai elmozdulást jelentett az ESF hagyományos feladataitól – programmenedzsment és forráselosztás – az érdekképviselet és politikai koordináció irányába az Európai Unió intézményeivel.
A Science Europe átvette az ESF által korábban ellátott koordinációs és stratégiai feladatok nagy részét, de nem volt célja közvetlen támogatási programok működtetése. 2011 és 2015 között az ESF fokozatosan leépítette kutatási hálózati tevékenységeit, és bizonyos politikai és képviseleti funkciókat a Science Europe-ra ruházott.
Ezt követően az ESF alsace–moselle-i jog alapján működő egyesületként folytatta, többé nem rendelkezve alapítványi jogállással, kisebb tudományos szolgáltató szervezetként működve, többek között külső kutatásértékelési szolgáltatásokkal. A Science Europe vált a nemzeti kutatásfinanszírozók és kutatóintézmények elsődleges érdekképviseleti szervévé Európában.
Vita a portugál kutatóegységek értékeléséről (2013–2015) A portugál FCT finanszírozó ügynökség megbízta az ESF-et a nemzeti K+F egységek kétszintű értékelésének támogatásával. Az eljárást és az eredményeket a portugál tudományos közösség egy része vitatta; 2015 áprilisában a Science politikailag vitatottnak nevezte a folyamatot az FCT vezetőváltásáról szóló tudósításában. 2014 októberében a Nature World-View rovatában Amaya Moro-Martín „hibás, az ESF által támogatott értékelési eljárásról” írt; az ESF visszavonást követelt, és jogi lépésekkel fenyegetett, ahogy azt a Retraction Watch is beszámolta; később az ESF kijelentette, hogy „jelenleg” nem indít pert.
A feloszlatási szavazás túlélése (2014) 2014 decemberében a Physics World arról számolt be, hogy az ESF „túlélte” tagjai feloszlatási szavazását, miközben jövőbeli szerepe bizonytalan maradt, mivel korábbi programjait és politikai funkcióit megszüntették. Az akkori főigazgató, Martin Hynes elismerte, hogy számos nagyobb nemzeti tagszervezet – különösen Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban – kilépett, és hogy az ESF esetleg kisebb tagsági bázissal folytatja működését.
Hynes szerint „a kérdés az, lesz-e elegendő tag ahhoz, hogy a szervezet hitelességgel folytassa”, hozzátéve, hogy a módosított alapszabály alapján magánszervezetek is csatlakozhatnak.
Peter Fletcher, a brit Science and Technology Facilities Council (STFC) képviselője kijelentette, hogy az STFC és a többi brit kutatási tanács kilépési folyamatban van, és a Science Europe létrejöttét „pozitív lehetőségnek” nevezte az európai tudomány számára. Az ESF tagjai az alapszabály módosítását is jóváhagyták, hogy új tagsági kategóriákat vezessenek be, beleértve a magánszervezeteket is – Hynes szerint ezek az intézkedések szükségesek voltak a de facto feloszlás elkerüléséhez.
Az Európai Bizottság COST programja: függetlenedés és bővülés (2014) Az interkormányzati COST (European Cooperation in Science and Technology) programot – amelyet sokáig az ESF kezelt – 2014-ben jogilag függetlenné tették COST Association néven, belga jog alapján. Az Európai Bizottsággal kötött szerződés átvételével az új szervezet célja a COST hálózati küldetésének stabilitásának és folytonosságának biztosítása volt; a szétválást széles körben az ESF portfóliójának csökkenéseként értékelték.
A függetlenség óta a COST bővítette tevékenységét: a 2024-es éves jelentés több mint 40 tagszervezetet, 324 aktív COST Action-t és több mint 60 000 kutatót és innovátort említ – körülbelül egyharmados növekedést a Horizon Europe kezdetéhez képest. A COST Action-ök célja az együttműködés finanszírozása (például találkozók, képzési iskolák, rövid távú tudományos missziók), nem pedig maga a kutatás. Ezek az EU „Widening Participation” politikájának részei; a Horizon 2020 keretében a COST költségvetésének 50%-át a „widening” országok kutatóira fordította, hogy elősegítse a kiválóság terjedését és az inklúziót az Európai Kutatási Térségben.
Létszámcsökkentés és működési átalakulás (2015–2017) 2017 áprilisában a regionális sajtó arról számolt be, hogy az ESF megerősítette strasbourgi jelenlétét „más alapokon”, és beszámolt a létszám körülbelül 120-ról 19 főre történő csökkenéséről három leépítési terv (kettő önkéntes, egy kötelező) után.
Ezt követően az ESF adminisztratív szolgáltatásokat kezdett nyújtani a Science Connect márkanév alatt. 2025-ben, névét megtartva, az ESF ismét új márkaidentitással jelent meg.
Tagok Az alábbi tíz tagszervezet szerepel az European Science Foundation honlapján:
Belgium: Fonds de la Recherche Scientifique Bulgária: Българска академия на науките Franciaország: Institut français de recherche pour l’exploitation de la mer Magyarország: Magyar Tudományos Akadémia Luxemburg: Fonds National de la Recherche Románia: Consiliul Național al Cercetării Științifice Szerbia: Српска академија наука и уметности Törökország: Türkiye Bilimsel ve Teknolojik Araştırma Kurumu
Szervezeti felépítés Az éves közgyűlés az ESF döntéshozó szerve. Ez választja meg az elnököt és az Executive Board tagjait, jóváhagyja a költségvetést és a beszámolókat, valamint új tagokat vesz fel. A közgyűlés delegáltjait az ESF tagszervezetei nevezik ki. Az Executive Board határozza meg az ESF általános stratégiáját és felügyeli annak végrehajtását; az elnökből és 3–8 tagszervezeti képviselőből áll, és évente kétszer ülésezik. Az elnök hivatalosan képviseli az ESF-et kifelé és más szervezetekkel szemben. A Chief Executive felelős az ESF titkárságának irányításáért és a közgyűlés, illetve az Executive Board határozatainak végrehajtásáért. 2019 óta Nicolas Walter tölti be ezt a posztot, megbízatása határozatlan idejű. Annak ellenére, hogy az ESF nyilvánosan hirdet egy nemek közötti egyenlőségi tervet, eddig csak egy nő töltötte be ezt a tisztséget: Marja Makarow (2008–2011).
Jegyzetek
Kategória:Strasbourg