Hács község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Fekvése Hács község Somogy vármegyében, Külső-Somogy északi részén, Fonyódtól 14, Lengyeltótitól 6 kilométerre délkeletre helyezkedik el.
A Dunántúl észak-somogyi részét a Kapos-völgye és a Balaton között már régóta Külső-Somogy néven ismerik. Domborzatára jellemző, hogy a nyugati részén a párhuzamos hosszanti völgyek közé fogott Gamási-hát megszakítás nélkül halad a Balatontól a Kapos völgyéig. A Gamási-hát a Külső-Somogyi dombság leghosszabb és legszélesebb része. Szélessége 5-10, hosszúsága 30–35 kilométer. Elkeskenyedő északi részén alakultak ki a legmagasabb tetők 260-280 méter magasság között. Dél felé fokozatosan 180-200 méterre alacsonyodik. Nyugati része lépcsőzetesen, szelíd lejtőkkel tekint a Nagy-Berek felé.
Ezeken a lankás lejtőkön és a lábuknál fekvő völgyben helyezkedik el délről északra haladva Hács, Gyugy, Szőlősgyörök, Szőlőskislak. Jellemző még, hogy mintegy láncra fűzi a településeket a Hács határában eredő Jamai-patak, amely aztán Balatonboglár nyugati részén ömlik a Balatonba. A Gamási-hátat a jégkorszak idején keletkezett hullópor, a lösz alkotja. Keresztül-kasul szelik a vízmosások, népiesen horgok. Ezek tulajdonképpen 2-10 méter mélységű, néhol közel függőleges falú mélyutak. A horgok falát agyag, vörös és sárga konkréciós iszap és dolomitmurvák alkotják. Ezek adják a táj igazi különleges jellegét. Szép példája ennek Hácson a Csapásnak nevezett horog, amely a falu központjától kapaszkodik fel a Somogybabodra vezető úton.
Hácsot aszfaltos úton Lengyeltótiból lehet megközelíteni, a 6711-es útból még a városközpontban keletnek kiágazó 67 115-ös számú mellékúton. Amint a kéktói emelkedőn kiérünk és a fenyvest elhagyjuk, gyönyörű kép tárul a szemünk elé. Erdők által övezett kis ékszerdobozt pillantunk meg. A Hács táblához érkezve balra Putendárahttp://www.hacstortenete.hupont.hu/32/putenda és Béndekrehttp://www.hacstortenete.hupont.hu/14/bendekpuszta vezet az út, az éles jobb kanyar után pedig máris a Fő utcában vagyunk. A falu központja a jobbra lévő evangélikus templom után 100 méterre következik. Itt ha balra térünk, a katolikus templomhoz és a temetőhöz jutunk, ha egyenesen megyünk, Gárdonyba vezet az út. Jobbra tartva a Dózsa, majd a Diófa utcába, azon túl pedig Kisberénybe juthatunk.
A község három részből, Hács faluból és két külterületből, a ma már lakatlan Béndek pusztából és a lassan üdülőfaluvá váló Gárdony pusztábólhttp://www.hacstortenete.hupont.hu/13/gardonypuszta áll. Hács falu két jól elkülöníthető, gyakorlatilag különálló része Putenda (1849-1936-ig Pettend puszta) és Hács. Ez utóbbi három falurészre tagozódik: Alsó – és Felsőhácsra valamint Újutcára.
Az első világháború utáni évekig Hács elnevezés alatt két falut értettek, Kishácsothttp://www.hacstortenete.hupont.hu/31/kishacs és Nagyhácsot.
Története
Középkor A középkori Ács (akkori írásmóddal: Alchy) község tekinthető a mai település ősének, amely a török időkben alatt kihalt, de fennmaradt Keleti(Ács)-puszta és Hács-puszta (major) néven egy-egy majorság, amelyek a mai falu mellett, egymástól körülbelül 4 kilométerre helyezkedtek el. Akkoriban Hács megnevezés alatt a két puszta közötti, zömében erdős területet értették. Keleti-puszta később Kishács, Hács-major pedig Nagyhács lett. Kishács az 1920-as évek végére elnéptelenedett, lakói Hácsra költöztek.
A környék legjelentősebb települését, a mai Béndek-puszta elődjét Bennuk, majd Terra Bendek alakban írták. Már az ókorban lakott volt, később germánok, majd avarok éltek itt. A 10. századtól magyar jobbágycsaládok lakhelye, Árpád-kori templomának maradványa ma is látható. A török korig jelentős település maradt, akkor kis híján kihalt. A 18. század során újra benépesült és virágzó gazdálkodás folyt a faluban az 1970-es évekig. 1983-ra lakói elköltöztek.
A késő középkorban Gardon alakban írt nevű falu állott a mai Gárdony-puszta helyén, amely a török alatt egy évszázadig lakatlan volt. A Rákóczi-szabadságharc után majorságként, cselédfaluként újra benépesült. 1946-ban lett igazán falu, amikor a földosztás után építési telkeket is kimértek, és a cselédség itt építkezhetett immár önálló gazdaként. A település az 1980-as években elnéptelenedett.
A pápai tizedjegyzék szerint a középkorban létezett egy Thuul írásmóddal feljegyzett nevű falu a mai Hács és Kisberény között. Sodak puszta helyén pedig egy Sutak nevű falu állott a középkorban plébániatemplommal, tehát jelentős szereppel bírt a környék életében. A környék legkisebb középkori települése Pettend volt, ami ugyancsak elnéptelenedett a hódoltság alatt. A helyén maradt fenn Pettend-puszta, a mai Putenda elődje.
A betelepítés
Nagyhács falut az Inkey család telepítette be lutheránus német telepesekkel. A Tolnából, Bonyhád környékéről hívott telepesek eredetileg Hessen-Darmstadt és Württenberg hercegségekből származtak. Az uraság – Inkey Antal és felesége, Kiss Terézia – 1828. december 1-jén írták alá a harminc német zsellér családdal kötött szerződést, amely aratási és cséplési munkákra szólt, de a 15 pontból és egy kiegészítésből álló megállapodás a Hács-pusztán való letelepedésüket is részletekbe menően, pontosan szabályozta. Meghatározta a telepesek jogait és kötelezettségeit, a részükre juttatott telek nagyságát, a kedvezményeket, a kialakuló község számára szükséges ügyeket és az építendő házak elhelyezkedését is.
Először az utca (a mai Fő utca) keleti, a domboldal felé eső oldalát építették be, 1880-ban már a másik oldal déli részén is voltak épületek. A szerződés 15. pontja szabályozta a tanítónak juttatott kedvezmények körét.http://www.hacstortenete.hupont.hu/23/betelepites-alapszerzodes Első tanítójuk a német Ritzel Györgyhttp://www.hacstortenete.hupont.hu/20/iskola-ovoda (Georgius Ritzl), aki tanult mester volt és már működött tolnai német településeken, több időszakban is tanított Hácson 1828 és 1858 között.
Kishácsot a Lengyel család telepítette be 1828-1829-ben. Lakói Tolnából és Veszprém vármegyéből származó evangélikus és római katolikus németek voltak. Ide költözött az addig a közeli Ácson lakó két-három katolikus magyar jobbágycsalád is.
Pettend-pusztát báró Fechtig Ferdinánd, a lengyeltóti uradalom bérlője telepítette be 1849-ben. Lakói Veszprém vármegyéből származó evangélikus és római katolikus németek, valamint magyarok lettek. Velük együtt ide költözött két-három rác (szerb, horvát) és egy zsidó család is. Lakóhelyüket az 1930-as évektől Putendának nevezték.
A 19. század
Az 1849-es összeírás szerint Hács (Nagy- és Kishács) teljes lakossága német nemzetiségű, a 414 főből 400 protestáns, 14 katolikus vallású volt. 1853-ban 41 evangélikus települt be a már községgé fejlődött Nagyhács faluba. 1855-ben kolerajárvány pusztított a környéken, amely megtizedelte a lakosságot. Ebben az évben építették a torony nélküli evangélikus imaházat és az iskolát. Az épület ma már nem áll. Az imaházat az 1800-as évek végéig használták, majd az 1910-ben épített iskolában tartották az istentiszteleteket, az 1870-es évek végéig német, azután az egyik vasárnap német, a másikon magyar nyelven.
1860-ban Inkey Zsigmond elcserélte fonyódi és lengyeltóti birtokait gróf Zichy Nepomuk Jánossal, így lett Hács környékének birtokosa a Zichy család. 1867-ben tűzvész pusztított Hácson, a házak fele leégett. 1876-ban az Inkey család alapítványt hozott létre a Hácson letelepített német lakosság gyermekei számára. Az alapítvány a magyar nyelv elsajátításában kiemelkedő tanulókat jutalmazta, elősegítve a falu elmagyarosodását. Az evangélikus anyakönyvezés Hácson 1881-ben kezdődött. A század végére megerősödött az agrárszocialista mozgalom a faluban, a gazdák szerettek volna nagyobb földterülethez jutni, hogy gazdaságuk és a családjuk megélhetése biztosabb alapokra kerüljön.
A 20. század 1905-ben nagy aratósztrájkotA hácsi aratósztrájk szerveztek az aratómunkások Hácson a Zichy birtokon, Gárdonyban a Jankovich-Bésán és Pettend pusztán a Niczkyhttp://www.hacstortenete.hopont.hu/39/niczky-csalag birtokon. Részeredményeket sikerült elérniük, de 35 sztrájkolót pénzbírsággal és elzárással büntetett Svastics főszolgabíró.
A falu 1907. augusztus 9-én lett önálló község, addig Lengyeltótihoz tartozott. A falu első bírója Moschbereger János György lett. Őt Ember Gábor, Koch Henrik, Fűzfa Kálmán, Kirner Sándor és Vogel Mátyás követte a bírói tisztségben.Hács története – közigazgatás A körjegyzőség és a járásbíróság Lengyeltótiban volt továbbra is. A községet 6 tagú elöljáróság igazgatta.
Az Osztrák–Magyar Monarchiából a 20. század elején sokan vándoroltak ki a munkanélküliség, a szegénység és nyomor elől az Amerikai Egyesült Államokba, hogy ott keressék meg az itthoni megélhetésre valót. 1904 és 1914 között a hácsiak közül közel ötvenen próbáltak szerencsét Amerikában. Nagy részük még az első világháború előtt hazatért.
1910-ben új evangélikus iskola épült, a régit még ebben az évben lebontották. A lebontott régi imaház és iskola mellett álló míves harangláb az új templom 1936-os felépítéséig használatban maradt. Kiemelkedő, az idős hácsiak emlékezetében ma is élő lévita-tanítója volt a falunak Simon Lajoshttp://www.hacstortenete.hupont.hu/16/simon-lajos-levita-tanito 1917-től 1948-ig. Az 1948-as államosítás után iskolaigazgatóként, a felső tagozatosokat tanította 1952-ig. A faluban 1878-tól római katolikus elemi iskola is működött, első tanítója Tóth Gyula kántortanító volt. A katolikusok kiemelkedő emlékezetű kántortanítója – 1928-tól 1948-ig – Kanizsai János volt. Az államosítás után két évig, 1950-ig még tanította az alsó tagozatos gyerekeket. A katolikusok haranglábja ott állt, ahol ma Paksaiék laknak. A templom felépítéséig (1953) volt használatban.
Az két világháború harcaiban a hácsi katonák hősiesen küzdöttek. Az első világégésben 21-en, a másodikban 31-en estek el a harcokban, sokan kerültek hadifogságba. Az elesetteknek emléket állító márványtáblák a római katolikus és az evangélikus templom bejáratánál találhatóak.http://www.hacstortenete.hupont.hu/28/a-vilaghaboruk Az első világháborús hadifoglyok 1918 végén kerültek haza, a második világháború hadifoglyai pedig 1946-1947-ben, sőt többen csak 1949 nyarán térhettek haza.
A két háború között az önálló község jelentős fejlődésnek indult. Az „amerikások” hazahozott keresménye, a háború utáni konjunktúra és kisebb mértékben a Nagyatádi–féle birtokrendezés (földosztás) révén kialakultak a kis- és közepes nagyságú parasztgazdaságok. Ezzel párhuzamosan az iparosság is megerősödött. A nagybirtokokkal együtt el tudták látni munkával a falu lakosságát. 1936-ban széles összefogással templomot épített az evangélikus gyülekezet.http://www.hacstortenete.hupont.hu/17/evangelikus-gyulekezet A második világháború után a falu gazdasága ismét jelentősen átalakult. A nagybirtokok megszűntek, az 1945 évi földosztással szinte mindenki birtokos lett, maga művelte a földjét. Sokaknak nem volt megfelelő eszköze és igavonó állata, ezért igénybe vették a korábban eszközökkel rendelkezők lehetőségeit, 1948 után a gépállomások traktorait, amiért terménnyel és munkával fizettek.
Hácson, Béndeken és Gárdonyban az első termelőszövetkezeti csoportok (1952-57) kettő, illetve öt év után szétmentek. 1948. júniusától állami iskolaként működtek tovább a felekezeti iskolák. 1951-ben átszervezték az államigazgatást, megalakult a községi tanács. A falu első tanácselnöke Vogel Mátyás, addigi bíró lett. Utódai: Bierer János, Schmidt Ferenc, Heizer János, Gál Sándor, Püspök István, Molnár Géza.
1952-ben a katolikusok nagy összefogással plébániát alapítottak és 1953-ban templomot építettek. A falu első plébánosa Balázsy Antal Máriusz ferences rendi szerzetes volt.http://www.hacstortenete.hupont.hu/21/katolikus-egyhazkozseg 1958 novemberére, a hácsi búcsúra készült el a falu kultúrháza, amelynek építésére az egész falu és a falu ifjúsága összefogott.http://www.hacstortenete.hupont.hu/42/kultura-es-sport