A jogtudományban a jogi norma a jog elemi alapegysége,Jogi alaptan, 60. o. jogi parancs,A magyar büntetőjog általános része, 67. o. amely modellszerűen, szerkezetileg három részből áll, a tényállásból, a diszpozícióból, illetve a jogkövetkezményből,Általános tanok, 122. o.Jogi alaptan, 63. o. azonban a büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció általában egybeolvad, ezért ott a norma elemének csak a diszpozíciót és a jogkövetkezményt tekintjük. A közigazgatási jogi normák általában nem önállóak abban az értelemben, hogy általában szerkezetileg nem tartalmazzák mindhárom fő elemet.Magyar közigazgatási jog, 66-67. o. A jogi normákat a jogszabályok tartalmazzák, a jogszabályokból ismerhetők meg.Általános tanok, 109. o.
Története
Részei Tényállás A tényállás vagy hipotézis azon jelenségek, tények, körülmények összességét jelenti, amelyek beállása esetére a jogszabály meghatározott emberi magatartás tanúsítását írja elő. Diszpozíció A diszpozíció vagy rendelkezés írja elő azt a követendő magatartást, amelyet a tényállás elemeinek megvalósulása esetén a jogalanyoknak tanúsítaniuk kell.Általános tanok, 123. o. Jogkövetkezmény
A jogkövetkezmény a diszpozícióban foglaltak teljesítése esetén joghatás, ellenkező esetben joghátrány.Általános tanok, 128-129. o.
Hivatkozások Pokol Béla: Jogi alaptan, Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000 Bíró György, Lenkovics Barnabás: Általános tanok, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010 Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része, 2. kiadás, HVGOrac, Budapest, 2010 Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, 7. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2006 Jegyzetek
Kategória:Jogi alapfogalmak