Kercaszomor (szlovénül Krčica-Somorovci) község Vas vármegyében, a Körmendi járásban. 2008. november 20-tól Communitas Fortissima, a „Legbátrabb falu” címet viseli.
1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesítésével.Kercaszomor története a KSH online helységnévtárában
Fekvése
Kercaszomor a magyar-szlovén határon fekszik, Körmendtől 40 kilométerre, az Őrségben. A falu határában folyik a Kis-Kerka vagy más néven Kerca-patak. A mai település egy körülbelül 5 kilométer hosszú, egyutcás falu képét mutatja, mely eredetileg két különálló település volt: Kerca a község keletebbi, Szomoróc a nyugatabbi rész. Közös főutcájuk országos közútként a 74 176-os útszámozást viseli, amely a 7451-es útból ágazik ki Kerca keleti szélén. A két legközelebbi település észak felé Bajánsenye, dél felé pedig Magyarszombatfa.
Kerca és Szomoróc története
Mindkét község a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (a 10-11. században) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet. A térségben a legkorábbi ismert védmű a Vasvár térségében ma is látható, 10 kilométer hosszú, úgynevezett „római sánc” volt. Áteresztő pontja a Vaskapu, melytől nyugat felé haladva a Katonák útján, a portyák óta használt hadúton juthatunk el az Őrségbe. A legkülső gyepűvonal a Muraszombat (Murska Sobota , Szlovénia) és Regede (Radkersburg, Ausztria) előtti áteresztő pont a Böröce-hegy és a Maláka közötti szűk lapályon határozható meg, amit szintén Vaskapunak neveztek.
thumb|right|260px|A kercaszomori református templom thumb|right|260px|Az alig kivehető földsánc a Szent Vencel templom romjait rejti
A településtől délre található, Pusztatemető nevű helyen, a Szent Vencel templom fontos határpont volt a Kerca-őrök falujának (villa speculatorum Kurchyte) közelében; az Őrség három fő egyházas helyének egyike (Őriszentpéter és Hodos mellett). Kerca falvát egy okirat 1452-ben Kápolnáskerca néven említi.
A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. Falvaikat 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári uradalom részeként a Batthyány család birtokába került. A 16. században a környéket még elkerülte a török hódítás. A század második felében a teljes lakosság a reformáció svájci irányzatának követője lett. Kerca ekkor is megtartotta központi szerepét. 1600-tól, Kanizsa eleste után közel egy évszázadra az Őrség is a török adófizetőjévé vált. A súlyos adók és a gyakori, fogolyszedéssel is járó török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát. (Az őrségi talaj legfeljebb a belévetett mag 2-3 szorosát adta.) A felszabadító harcok újabb demográfiai katasztrófát hoztak, amit súlyosbított a rekatolizált Batthyányiak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése. Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség egyik korai nyelvemléke. Sanyaházi György kercai református prédikátor kéziratban megmaradt prédikációja így kezdődik: „Elpusztultak az Istennek templomi, úgy annyira, hogy rókák és vadak lakják azokat ..."
1732-ben az Őrség protestáns templomait erőszakkal elfoglalták és átadták a katolikusoknak. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa átadva a hívek nélküli plébánosnak, a hitükhöz és maradék szabadságukhoz ragaszkodó nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre járhattak istentiszteletre, egészen II. József türelmi rendeletéig. A 19. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait.
Az 1848-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a Rákóczi-felkelésbőlis. A kiváltságokért vívott küzdelem ekkor okafogyottá vált.
Az első világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált.
A szomoróci felkelés
Szomorócot 1919. augusztus 12-én, az antant által meghatározott demarkációs vonalat is megsértve megszállták a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai (ez a kisantant csapataitól nem számított egyedi esetnek). A falu lakossága ebben az időben színmagyar (és egységesen református vallású) volt.
1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Az akció 23 órakor indult a Kerca községben állomásozó határőr kirendeltség vezetője, Rankay József hadnagy vezetésével; 17 határőr és a hozzájuk csatlakozó kercai és szomoróczi férfi lakosok részvételével. A megszállókat Domonkosfáig (Domanjševci) űzték. A küzdelemhez szükséges fegyvereket Rankay József határőr főhadnagy adta a határőrség készletéből. A Szomoróczról menekülő megszálló katonák eldobálták fegyvereiket, és a szomoróczi felkelők ezeket is összeszedték. A megszállók azonban többszörös túlerőben voltak, ezért a felkelést órákon belül leverték, és Szomorócz ismét idegen uralom alá került. A határőröket és a kercai felkelőket visszaszorították Kercára, ezért a résztvevők közül meghurcoltatásuk irataiból csak a szomorócziak neve ismerjük: Ábrahám Lajos, Császár Antal, Horváth Sándor, Ingiszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sándor, Pongrácz Sándor, ifj. Pongrácz Antal, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Dániel.
Egy korabeli jelentés szerint „a beleegyeledett szomoróczi polgári egyéneket rettenetesen elverték és Muraszombatba kísérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kulturállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróciakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket”.A két bekezdés forrása: Dr. Zsiga Tibor történész írásai és nyilatkozatai.
A harcokban ugyancsak részt vett határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem maradt fenn, vagy eddig nem sikerült felkutatni. Valószínűleg jelentős mértékben a bátor kiállásnak is köszönhetően a Határmegállapító Bizottság úgy döntött, hogy Szomorócot vissza kell adni Magyarországnak. 1922. február 8-án a megszállók kivonultak, és február 9-én Szomoróc csatlakozott az anyaországhoz.Kercaszomor értéktára Kercaszomor mint a „Legbátrabb falu” történelmi öröksége, kercaszomor.hu
A falu visszatérésének évfordulóját 1923-tól 1948-ig minden évben megünnepelték a Kerca és Szomoróc határán felállított emlékoszlopnál és a közelében ültetett Tisza István emlékfánál. A megszállók kiűzésére emlékeztet a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett harang is, amin a következő felirat olvasható:
„Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.”
Communitas Fortissima
A kisantant csapatai által megszállt magyar települések közül csak Balassagyarmaton kelt fel ellenük a szomorócihoz hasonló módon a lakosság. Ennek elismeréseképpen Balassagyarmat ezért megkapta a „Civitas Fortissima” (legbátrabb város) címet. Zsiga Tibor történész kezdeményezésére Kercaszomor képviselőtestülete 2002 februárjában rendeletet alkotott arról, hogy kéri a falunak a „Communitas Fortissima”, a (legbátrabb falu) címet. Kérvényüket a Vas megyei közgyűlés támogatásával terjesztették a Belügyminisztérium elé. Addig is a 2002. augusztus 1-i falunapon felavatták a felkelés Szervátiusz István alkotta emlékművét, a Vas Megyéért Egyesület pedig megítélte a falunak a „Vas Megye Legbátrabb Községe” címet. A magyar országgyűlés 2006-ban még elutasította a választókerület képviselője, V. Németh Zsolt indítványát, de 2008. október 27-én, november 20-i hatályú emléktörvényével odaítélte a községnek a Communitas Fortissima címet.
"... Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, azért az alábbi törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát – örök emlékezetül – törvénybe iktatja.
2. § Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a "Legbátrabb falu"" ("Communitas Fortissima") címet adományozza.
3. § Kercaszomor község címere a "Communitas Fortissima" jelszóval egészül ki. ..."
Egyéb történelmi érdekességek 2011-ben itt mérték az ország legmagasabb éves csapadékösszegét, amely 756 mm volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Laczó Boldizsár (független) 1994–1998: Kulcsár Antal (független) 1998–2001: Kulcsár Antal (független) 2001–2002: Kapornaky Sándor (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg; ráadásul ugyanott a győztes jelölt családneve, feltehetőleg tévesen Kopornaky formában szerepel. 2002–2006: Kapornaky Sándor (független) 2006–2010: Kapornaky Sándor (független) 2010–2014: Kapornaky Sándor (független) 2014–2019: Kapornaky Sándor (független) 2019–2024: Kapornaky Sándor (független) 2024– : Kapornaky Sándor (független)
A településen 2001. április 22-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,5%, református 49,2%, evangélikus 5,2%, felekezet nélküli 3,6% (12,4% nem nyilatkozott).Kercaszomor Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% szlovénnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt református, 20,5% római katolikus, 2,6% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 8,7% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).Kercaszomor Helységnévtár
Nevezetességei
Református harangláb a szomoróci falurészen (1877) Református templom Az 1732-ben a katolikusoknak átadott és ezzel hívek nélkül maradt (a régi temetőben álló) régi kercai templom állapota 1788-ra erősen leromlott. A református egyházközség újraszervezése (1782) után a romos templomot a falu lakosai a plébános tiltakozása ellenére lebontották tégláit az új, református templom építéséhez (1788–1790) használták fel (Pataky, 1990). Az építők közül csak Nist Pál kőszegi ácsmester neve maradt fenn.
Képek
Páduai Szent Antal katolikus templom A falu katolikus temploma 1834-ben épült. Pusztatemető a Szent Vencel templom romjaival Kódisállásos porta (Kerca, 1909) 2007-ben a magyar-szlovén határon emlékoszlopot állítottak és körülötte „Hello, szomszéd” emlékparkot alakítottak ki. Kerca és Szomoróc határán az emlékoszlopot 2008-ban újraállították, a Tisza István emlékfát újraültetették.
Szomoróci sökfás temető
A lakott területet elhagyva a szomoróci temetőhöz érkezünk, melynek északi részén még látható néhány „sökfa” (süvegfa – őrségi reformátusoknak állított fejfa). A temető keleti, részén a „millenniumi hársfák” állnak 1896-ból, középen ötven évvel idősebb társuk. 2010-ben a ráesett hó súlyától az ágai széttörtek, a fa elpusztult.
Fürge cselle tanösvény
A tanösvény Kercaszomorról indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. Hossza 3,2 km; csak gyalogosan járható.
A múlt század 60-as éveiben a patak új medret kapott, élővilága pusztulásnak indult. A meder rehabilitációját 2006-ban kezdték elt. A tanösvény nemcsak közvetlenül a patak, hanem a rétek és az erdők növényzetét és gazdag lepkefaunáját is bemutatja.
A tanösvény állomásai:
1. A Kerca-patak élővilága 2. Bükkös-gyertyános tölgyes 3. Magaskórós 4. A Kerca menti rétek élővilága 5. Cserjések 6. Őshonos és telepített fafajok 7. Meder-rehabilitáció 8. A Kerca menti rétek lepkefaunája
Képek:
Szomoróczi tanösvény