Kocsér község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Fekvése Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Pilis–Alpári-homokhát Tisza jobb partjáig érő délkeleti és Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el. Nagykőröstől 10 kilométerre kelet-délkeletre, Tiszakécskétől pedig 13 kilométerre északnyugatra. Központján a 4601-es út vezet keresztül, amely formálisan egészen Budapesttől húzódik idáig (és innen még tovább Tiszakécskére), de mivel több szakasza földút, valójában inkább csak a két szomszéd várossal köti össze. Külterületének északi részén áthalad még a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, amit a faluközponttal a 46 122-es számú bekötőút kapcsol össze.
Története Pest vármegye legdélibb jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.
Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.
Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.
A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.
Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Barabás Ferenc (MNNP-SZDSZ)A hivatkozott forrásból az MNNP rövidítésű jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, egyelőre más forrásból sem sikerült. 1994–1998: Barabás Ferenc (MDF-FKgP-KDNP) 1998–2002: Barabás Ferenc (MDF-FKgP) 2002–2006: Barabás Ferenc (MDF) 2006–2010: Bodnár András (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Bodnár András (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Bodnár András (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP) 2024– : Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (20,1% nem nyilatkozott).Kocsér Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 9,8% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).Kocsér Helységnévtár
Nevezetességei A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.
Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.
Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.
A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.
Kocsér község területén két gólyakamera is működik, egy az iskola épületénél, a másik pedig külterületen, a pusztában.
A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.
Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.
Testvértelepülések
Zágon Feketics Udvard
Oktatás Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda
Közművelődés Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér
Képgaléria
Források Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Nagykun vármegye Hanusz István földrajztudós: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895. Majerszky Vilmos Kocsér főjegyzője: Kocsér község fennállásnak 25-i éve ünneplése 1902. évi augusztus hó 20-án tartott Ünnepi Beszéd és Felolvasás Márton Imre Kocsér főjegyzője: Az ötvenéves Kocsér jubileumi Emlékkönyve Antal Domokosné tanár: Kocsér története fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből. Felelős kiadó: Király Kálmán. Készült: 1977-ben. Petőfi Nyomda Kecskemét. Található az Országos és a Megyei Levéltárakban. Utassy Miklós nyug. tanár Kocsér története 1977-2000.Felelős kiadó: Barabás Ferenc polgármester Készült: Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek 2000. Gévai Imre tanár: Szülőfalunk Kocsér Honismereti munkatankönyv Kiadó: Gábor Áron Általános Iskola Kocsér, Felelős kiadó: Gévai Imre Készült: 2000-ben.
Jegyzetek
További információk Kocsér hivatalos oldala Gömbpanoráma Kocsérról a Karpatmedence360.hu-n Gömbpanoráma a Kutyakaparó csárdáról a Karpatmedence360.hu-n
Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései