Törs Kálmán (ejtsd: törzs) (született Tircs Kálmán, Rimabrézó, Gömör vármegye, 1843. április 5. – Budapest, 1892. augusztus 31.) hírlapíró és országgyűlési képviselő.

Élete Apja vasgyári igazgató volt. Az elemi iskolát szülőhelyén, a középiskolát Rimaszombatban és Késmárkon végezte el, ahol kiemelkedő rajztehetsége és irodalmi érzéke is kitűnt, rendszeresen nyert pályadíjakat.Labádi Lajos: Jeles publicista, közkedvelt képviselő. 165 éve született Törs Kálmán. Szentesinfo.hu A jogot a budapesti egyetemen hallgatta és ügyvédi oklevelet szerzett, de már egyetemi évei alatt jelentek meg írásai szépirodalmi lapokban. Végül az ügyvédi pályáról az irodalmira tért át, és ekkor Tircs családi nevét Törsre változtatta. 1853-tól, majd 1869-től a Vasárnapi Ujságnak és melléklapjainak: a Politikai Újdonságoknak, Képes Néplapnak, Világkrónikának, valamint az Osztrák Monarchia írásban és képben című monográfiasorozatnak is főmunkatársa volt; 1868-tól 1876-ig A Hon belső munkatársa lett; emellett Jókai Üstökös című humorisztikus lapját és az Igazmondó című lapot is szerkesztette. Jókaival 1876-ban elindították az Életképek című társadalmi és szépirodalmi napilapot, amelyet szintén ő szerkesztett.

1872-ben megnősült, Szigligeti Ede leányát, Arankát vette feleségül, akivel négy felnőttkort megért gyermekük született.Törs Kálmán családfája, Familysearch.org (Közülük ifjabb Törs KálmánBudapest Deák téri evangélikus egyház keresztelési anyakönyv 137/1880. 1880. augusztus 5-én született Törs Kálmán Károly anyakönyvi bejegyzése. Familysearch.orgBudapest II. ker. állami halotti anyakönyv 201/1936. 1936. május 13. Törs Kálmán halálozási bejegyzése. Familysearch.org újságíró, szaklapszerkesztő, számvevőségi főtanácsos;Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 316. o. Törs Tibor újságíró, politikus lett.)

A Deák-párt és a Balközép Párt fúziójának (1875. március 1.) ellenzői közé tartozva megvált A Hontól. Ettől kezdve hírlapírói munkásságának döntő részét a Vasárnapi Ujság hasábjain tette közzé, amelynek haláláig állandó munkatársa maradt. Tevékenyen részt vett annak társlapjai szerkesztésében is.

1878-ban a szentesi kerület függetlenségi párti programmal megválasztotta országgyűlési képviselőnek és folyamatosan 14 évig ezt a kerületet képviselte. Mint politikus a függetlenségi és 48-as pártnak a híve volt. 1881-től a képviselőházban a jegyzői tisztet látta el, sokszor felszólalt, különösen közlekedési és gazdasági ügyek tárgyalásánál. Eredményesen képviselte a Tisza-menti települések ármentesítésének ügyét, s részben neki volt köszönhető, hogy a régen húzódó szentesi vasút ügye 1887-re kedvező befejezést nyert. Politikai cikkei főként az Egyetértés és a Pesti Hírlap oldalain jelentek meg. 1892 januárjában – a megye és Szentes város közötti 1890-ben kiéleződött ellentétben elfoglalt álláspontja miatt – már nem választották újra a szentesi kerület polgárai.

Társasági tagságai Egyik alapítója a Petőfi Társaságnak, amelynek 1881–1892 között alelnöke volt. A Hírlapírók Nyugdíjintézetében is alelnökké választották.

Halála, emlékezete Gyógyíthatatlan vesebetegsége 49 éves korában végzett vele. 2004 óta védett sírja a Fiumei úti sírkertben mai napig áll (34/1-2-11).Törs Kálmán sírjának leírása a Nemzeti Sírkert részeként a Nemzeti Örökség Intézete adatbázisában

Szentes megőrizte emlékét, 1906-ban utcát neveztek el róla.

Írásai (válogatás) Költeményei, esszéi, cikkei az alábbi hírlapokban jelentek meg: Balaton-Füredi Napló (1862–1863) Magyar Sajtó Két Attila: Dobsa L. és Gärtner Vilmosé, 1863. 254. szám A német irodalom arany korából, 1864. 10–15. szám Figyelő Jókai forradalom alatt írt művei és beszélyei, 1871. Egy hindú költőnő, 1872 A Hon Irodalmunk iránylata és Gibbon műve, 1868. 43. Ferenczy István szobrász végnapjai, 1872. október 30. 251. szám, címlap Emeletes úszó házak az ókorban, 1872. április 12. Egy író a búcsújárásról 350 év előtt, 1873. február 1. Simon István, egy megháborodott lángész, 1873. 92.A Hon Tárca rovatában megjelent esszéről lásd Magyar Polgár, 1873. április 26. 95. szám Arad és Vidéke A folyamszabályozás kérdéséhez, 1881. 104, 186., 189. Elbeszélések, 1882 Igazmondó Világtárlati látogatók, 1873. 31. 1875–76. Elbeszélés, 1875–76. Vasárnapi Ujság (1863–1865 és 1869-től cikkei) Erődi-Harrach Béla, 1877. 19. szám, 295–296. oldal Déryné, 1877. 37. szám, címlap Veress Sándor életrajza, 1879. 18. szám, címlap Mikszáth Kálmán életrajza, 1882. 16. szám, címlap Jókainé Laborfalvy Róza, 1883. 38. szám, címlap Halász Imre, 1885. 30. szám, címlap Jókai Mór 60-ik születésnapján, 1885. 9. szám, címlap Bereczki Máté és gyümölcsészetünk, 1885. 15. szám, címlap Szász Domokos erdélyi ref. püspök, 1885. 24. szám, címlap Baksay Sándor, 1891. 26. szám, címlap Gróf Zichy Géza, 1891. 10. szám, címlap Szigligetiről, 1904. 11. szám, 166–167. oldal Koszorú A Petőfi Társaság havi közlönye. Nagyné Benza Ida, 1879. 171–179. oldal Az albán herczeg. 1880. 264–277. oldal Pesti Hirlap Hugó Viktor, 1881. 57. 1–3. oldal Rajzok, 1882. Shakya-Isten, (Kőrösi Csoma Sándor fölfedezéseiből), 1885. 354. szám karácsonyi melléklete Jókainé atyja: Benke József, 1886. november 24. 325. szám, 1–3. oldal A kulisszák mögül. Emlékek a nemzeti színház operájának első éveiből. 1888. december 25. 355. szám, karácsonyi melléklet, 4–6. oldal Visi Imre 1889. 355. szám, 5–6. oldal Egyetértés A legrégibb színház Magyarországon, 1881. 320., 330. szám Jókainé, 1886. 322. szám Szabadság Gyermekvilág a szabadságharcz alatt (Székesfehérvár 1886. 154. szám)

Munkái Margit-sziget. Pest, 1872. Rajzokkal (Ismertetés Archaeológiai Értesítő, 1873, 3. füzet, 48–49. oldal A Hon 84. sz. németül. Pest, 1873) Vidor úr, vígjáték négy felvonásban Írta id. gróf Fredro, „Pan Jovialsky” lengyel eredetije után, fordította. Budapest, 1875 (Nemzeti Színház Könyvtára 74.) Először a Nemzeti Színházban 1875. január 27-én adták elő) Deák Ferencz emlékezete. Szerkesztette, Budapest, 1876 Homo sum. Regény. Írta Ebers György, fordította, Budapest, 1878 és 1883 Déryné naplója. Sajtó alá rendezte s jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1879–1880. Két kötet (Ismertetései: Ellenőr 1880. 532., 534. számok, Pesti Napló 337. szám) Garibaldi ifjúsága és hőstettei. Írta Kálmán diák. Budapest, év n. rajzokkal (Jó Könyvek 7.)

Szerkesztette az Életképek című szépirodalmi hetilapot 1876. június 1-től 1877. január 11-ig Budapesten és a Függetlenségi Naptárt 1881–1884-re négy évfolyamban Budapesten.

Kéziratban Házasság hajdan, vígjáték két felvonásban, Dennery után fordította. (Először a Nemzeti Színházban 1878. március 9-én adták elő.)

Álnevei Alsóőri (a Balaton-Füredi Naplóban, 1862), Junius Brutus és Kálmán diák és jegyei a Vasárnapi Ujságban: -rs, -s, -n, T-s K.

Jegyzetek

Források

További információk

Szentes,

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek