Kékcse

Kékcse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik; északnyugati szélétől alig több mint egy kilométerre húzódik a Tisza, de közigazgatási területét a folyó nem érinti.

A környező települések: észak felől Szabolcsveresmart (4 kilométerre), kelet felől Döge (légvonalban 4, közúton mintegy 6 kilométerre), délkelet felől Kisvárda (6,5 kilométerre), dél felől Rétközberencs (légvonalban 5, közúton több mint 10 kilométerre), nyugat felől Tiszakanyár (4 kilométerre). Közigazgatási területe délnyugat felől egy pontban érintkezik Pátroha határszélével is.

Megközelítése A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. A környező települések közül Szabolcsveresmarttal a 3830-as, Tiszakanyárral és Dombráddal pedig a 3834-es út köti össze.

Nevének eredete Neve a magyar kék színnév kicsinyítő képzős származékából keletkezett; azonban ebben az időben (első írásos említése 1329-ből ered) ez a szó még a zöld színt is jelentette. Valószínűleg a természetes tájra vonatkozott, de egy személy szemének színéből is származhatott. A közelben van még Kék településnév és egy Kéklő nevű domb is.

Története Kékcse neve az oklevelekben 1344-ben, I. Lajos király idejében fordul elő. Nevét ekkor Kevkche-nek írták.

1413-ban a Monoki család a birtokosa. 1415-ben az olnodi Czudar család volt Kékcse birtokosa.

1436-ban a Maday családnak volt benne tulajdona.

1440-ben a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba az olnodi Czudar családtól, melyek 1440-ben már mint földesurak szerepelnek a településen.

A Rákóczi-szabadságharc idején a település elnéptelenedett, de a 18. században újratelepítették.

Az 1800-as évek elején báró Vay Alajos volt birtokosa Kékcsének.

Az 1900-as évek elején a falu földesura Mándi Samu volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pál Józsefné (független) 1994–1998: Pál Józsefné (független) 1998–2002: Pál Józsefné (független) 2002–2006: Pál Andrásné (független) 2006–2010: Szekeres Katalin (független) 2010–2014: Szekeres Katalin Éva (független) 2014–2019: Szekeres Katalin Éva (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Szekeres Katalin (Fidesz-KDNP) 2024– : Szekeres Katalin (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 24,4% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,7%, református 52,1%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 2,2% (15,5% nem válaszolt).Kékcse Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek, szlovénnek, lengyelnek és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 54,6% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,4% felekezeten kívüli (21,6% nem válaszolt).Kékcse Helységnévtár

Nevezetességei Katolikus templom - 1830-ban épült. Református templom - 1810-ben építették.

Jegyzetek

Források Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

Külső hivatkozások Kékcse honlapja

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései