Lakhegy község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése A Felső-Kemeneshát kistájban helyezkedik el, egy fennsíkon. Zalaegerszegtől 17 kilométerre északra, Vasvártól 12 kilométerre délre fekszik, a vármegye északi szélén.
A közvetlenül határos települések: észak felől a már Vas vármegyéhez tartozó Győrvár, kelet felől Gősfa, délkelet felől Egervár, dél felől Nagypáli, délnyugat felől Nagykutas, nyugat felől Andrásfa, északnyugat felől pedig Hegyhátszentpéter (utóbbi kettő szintén Vas vármegyéhez tartozik).
Megközelítése Keleti határában húzódik a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közt vezető 74-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központja azonban csak arról letérve közelíthető meg: Egervár és Győrvár között félúton lekanyarodva a 74 107-es számú mellékúton, vagy az egervári temető felől önkormányzati utakon. Területét egy rövid szakaszon érinti a 74-es főútba Vasboldogasszony-Gősfa felől beletorkolló 7427-es út is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győrvár megállóhelye kínálja, körülbelül 6 kilométerre északra.
Története A község önállóan az 1700-as évekig viselhette a nevét, majd 1906-ig Dénesfa-Lakhegy lett a neve, utána pedig Dénesfa, mint Déneslak község szőlőhegye. 1949-ben Déneslak beolvadt Egervárba, attól az évtől a község Egervár III. kerületévé vált. Lakhegy 1991. április 1-jével alakult újra önálló községgé, mintegy öt évet felölelő önállósodási törekvés lezárásaként.
A függetlenedés, illetve az önálló képviselő-testület felállítása mellett a helyben lakó 467 választópolgár nagyjából 67 százaléka szavazott, az első polgármester 245 szavazattal Méhes Máté lett, aki addig az egervári közös testületben igyekezett képviselni a lakhegyi településrész és az ott élők érdekeit.Lakhegy önálló község. Zalai Hírlap, 47. évfolyam, 128. szám, 1991. június 3., 2. oldal
A függetlenedés ellenére az önkormányzatot továbbra is az Egervárral közös körjegyzőség irányította és a helyi általános iskolásoknak is megmaradt az ingázás Egervárra; Lakhegy vezetése az ottani tornaterem építését is támogatta anyagilag. 1992-ben viszont a helyi óvodáskorúaknak óvodát nyitottak a felújított községháza egyik részében, valamint ugyanattól az évtől kezdődően több kilométer hosszan portalanított hegyi utakat is létesítettek. Az 1990-es évek folyamán megújult a kultúrház és a tűzoltószertár, sőt, az 1890 táján alakult helyi önkéntes tűzoltóságnak 1997-ben női csapata is működött, amely abban az időszakban még területi bajnokságon is helytállt.
Közélete Polgármesterei 1991–1994: Méhes Máté 1994–1998: Méhes Máté (független) 1998–2002: Méhes Máté (független) 2002–2006: Méhes Máté (független) 2006–2010: Méhes Máté (független) 2010–2014: Méhes Máté (független) 2014–2019: Illés Tamás (független) 2020–2024: Ujvári Katalin (független) 2024– : Ujvári Katalin (független)
A településen a 2019. október 13-ára kiírt önkormányzati választás keretében sem polgármestert, sem képviselőket nem lehetett választani, elegendő számú jelölt hiányában. Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 12-én tartották meg, amikor a lakosok már aránylag sok, hat jelölt közül választhattak polgármestert és nyolc jelölt közül a képviselő-testület négy tagját.
Népesség A községet az 1991-es függetlenedésekor még 574 fő lakta, tíz évvel később, 2001-ben a népesség már csak 490 fő volt.Talán a falugyűlésen eldől. Zalai Hírlap, 57. évfolyam, 268. szám, 2001. november 17., 19. oldal Egy másik sajtóhír 1997-ből 536 lakosról adott hírt.Gazdálkodj, épülj — okosan. Zalai Hírlap, 53. évfolyam, 229. szám, 1997. október 1., 8. oldal
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, német 4,1%. A lakosok 87,7%-a római katolikusnak, 1,5% reformátusnak, 1,1% evangélikusnak, 1,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,3% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% cigánynak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,7% volt római katolikus, 1,2% református, 1,2% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Lakhegy Helységnévtár
Nevezetességei A település a Sárvíz patak völgyét nyugatról kísérő dombvonulat tetején fekszik, mely híres szőlőseiről és gyümölcsöseiről. A nevében rejlő „hegy” szó Zala jellegzetes borvidékére utal; régen ugyanis a hegy olyan művelt területet, domboldalt is jelentett, ahol szőlőt termesztettek. Itt nemesítették ki egykor a „Lakhegyi mézes” (hivatalosan-Egri 28') elnevezésű szőlőfajtát, illetve ez a vidék is részese volt több intenzív gyümölcsfafajta elterjedésének. Levegője tiszta, a '80-as években a „Zala Mátrája” megtisztelő ragadványnevet kapta, frissességét Veleméhez hasonlatosnak értékelték.
A terület változatos növényvilága is kiemelkedő. A változatosság részben a terület geológiai adottságainak, részben az érintetlenségének köszönhető. A földtörténeti őskorban, a Pannon-tenger üledékes kőzet-felrakódásaként jöttek létre ezek a kiemelkedő domborulatok, ahol Lakhegy fekszik. Sokáig erdőségek jellemezték e terület növényvilágát, de a hegyi, sziki növények éppúgy megtalálhatóak itt, mint az erdei, mezei és a lápi társulások, amelyek sok értékes fajt képviselnek. Fellelhető például a szártalan bábakalács (Carlina acaulis), a szártalan kankalin (Primula vulgaris), a tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata) és több más értékes növényfaj is.
A Dunántúli-dombság részeként kiváló kilátás nyílik a környező falvakra, településekre, a Kőszegi-hegységre, és tiszta időben az Alpok néhány közelebbi vonulatára.
Források Betlehem Lakhegyen Hagyományőrző túra Lakhegyen
Jegyzetek
Kategória:Zala megye települései