Csömöri gróf Zay Károly Miksa (Sopron, 1797. február 12. – Bucsány, 1871. október 8.) gróf, szabadelvű politikus, császári és királyi kamarás, evangélikus egyházi főfelügyelő.

Élete

Gróf zayugróczi Zay Imre felkelő alezredes és báró kisbiróczi Calisch Mária Erzsébet fiaként született.Születése 32. sorszám alatt bejegyezve a soproni evangélikus egyházközség 1797. évi születési anyakönyvébe; hozzáférés: 2024. december 19.

Az 1825. évi országgyűléstől kezdve minden alkalommal ott volt a főrangú ellenzék soraiban. A küzdelemben, melyet gróf Széchenyi István indított meg, mellette volt Zay is. Midőn Széchenyi később konzervatívabb irányban haladt, ellenfelek lettek és 1844. október 1-jén kemény összeütközés keletkezett közöttük a zsidó emancipáció kérdésében és Zay már ekkor erősen sürgette a zsidók honpolgári jogosultságát. Szabadelvű eszméinek érdekében szóval és újságcikkekkel küzdött. Tekintélye igen nagy volt az országgyűlés előtt, aminek jele az is, hogy az 1847. évi nádorválasztásnál a négy jelölt egyike ő volt. Nyilvános hivatalt nem fogadott el, csak az evangélikus egyháznál viselte 1840-től a főfelügyelőséget.

Neve a szlovákok körében végzett magyarosítási törekvésekkel is összeforrt. Hozzá fűződik Ľudovít Štúr elmozdítása a pozsonyi líceum szlovák tanszékének éléről.Csukás István 1979: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 16.

Cikkei a Pesti Hírlapban (1841. 21. sz. Néhány szó a Pesten felállítandó ref. főiskola ügyében, 36. sz. Általános nézetek Zalamegyének a vegyes házasságokbani felírása ügyében); az Uj Magyar Múzeumban (lV. 1854. Historiai forgácsok, V. 1855. A Garai-Zay-ház nemzékrende); a Honban (1865. 223. sz. Egy pár szó a napi kérdéseinkhez); a Vasárnapi Ujságban (1866.); az Athenaeum Nagy Naptárában (1872. Zay-Ugróczi régi vár Trencsénben) jelentek meg. Lója Károly név alatt cikkeket írt a Hazánk s a Külföldbe.

Családja jobbra|bélyegkép|Zay Károly (1860)

Kétszer nősült, de gyermekei mind első feleségétől születtek. Első neje tóthprónai és blathniczai báró Prónay Sarolta (1803–1852) volt,Zay Imre és leszármazottainak családfája. Genealogy.euweb.cz, hozzáférés: 2025. január 6. akinek halála után néhány évvel, 1857-ben ismét megnősült, ekkor karancsberényi gróf Berényi Lujzát (1831–1913) vette feleségül, aki 34 évvel volt fiatalabb nála.

Gyermekei: Lajos Sándor (1821–1888); első neje: karancsberényi gróf Berényi Mária Lujza (1824–1859); második neje: Kolowrat-Krakowski Mária grófnő (1825–1915) Albert Károly (1825–1904) huszárszázados, politikus; első neje: Dubovszky Emília (1839–1894); második neje: Megyery Erzsébet Sándor (1827–1828) Ferenc (1829–1876) Eleonóra (1831–1917); első férje: Achilles von Danckelmann báró (1821–1858); második férje: Karl von Grävenitz gróf (1826–1905) György (1835–1880)

Munkái Az uniói alválasztmánynak a magyarországi két protestáns felekezet egyesítése módjáról és eszközeiről. Pozsony, 1840. Rede gehalten zu Pest am 10. Sept. 1840. bei der feierlichen Einführung desselben als General-Inspector sämmtlicher ev. Kirchen und Schulen A. C. im Königreich Ungarn. Aus dem Magyarischen übersetzt. Hely és év n. Schreiben des General-Inspectors der evang. Kirchen und Schulen Augsb. Conf. in Ungarn, an die Professoren zu Leutschau. Leipzig, 1841. Das Buch gehört dem Vaterlande. Leipzig, 1845. (Névtelenül.) Die Ungarische Frage im wahren Lichte. Wien, 1864.

Munkáit Adamis Károly szlovákra fordította és kiadta.

Jegyzetek

Források

A Zay családfa

Károly Kategória:1797-ben született személyek Kategória:1871-ben elhunyt személyek Kategória:Bucsányiak Kategória:Soproniak