Gombaszögi Frida, születési és 1908-ig használt nevén Grün Friderika Vilma (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.) magyar színésznő. Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére. Mind a négyen színésznők voltak, közülük Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika.
bélyegkép|200px|<center>Molnár Ferenc: A farkas. Magyar Színház, 1912. Gombaszögi Frida (Vilma)
Pályája bélyegkép|bal|200px|<center>Rajnai Gábor, Gombaszögi Frida, Falus Elek és Bródy Sándor 1912-ben. Grün József és Weisz Rozina gyermekeként született zsidó származású családban. 1908-ban nevét Gombaszögire magyarosította, s még első házasságkötése (1909) előtt kitért a katolikus vallásra; keresztségben a Vilma utónevet kapta. 1909-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, utána Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója szerződtette. Itt először a Warrenné mestersége Vivie szerepében tűnt ki, mellyel Bécsben is sikert aratott. 1916-ban már mint országosan ismert drámai színésznő a Vígszínházhoz ment át és 1933-ig maradt a társulat tagja. 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg egy rajongója rálőtt, majd a férfi öngyilkos lett. A színésznő az arcán súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e valaha. Gyógyulása utáni első fellépését hangos ünnepléssel fogadták. A sérülés külső nyomait László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette. Frida húga, Irén később férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal; 1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált.
1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Rajnai Gáborhoz.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 719/1909. folyószáma alatt. Házasságuk 1918-ban felbomlott,A budapesti tvszék 30986/1918. sz. jogerős ítélete. de barátságuk megmaradt. Amikor a színésznőnek a zsidóüldözések idején, 1944-ben bujkálnia kellett, volt férje segítette. Második házassága tartósnak bizonyult: 1922. április 14-én Budapesten Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor felesége lett,A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 250/1922. folyószáma alatt. aki ekkor már az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosa (főrészvényese) is volt.
1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását. „1934. november 18-án beiktatták Az Est lap rt. elnöki székébe.” Azután 1939-ben az állam a vállalatot elvette tőle.
1945-től rövid ideig a Nemzeti Színházban, 1946-tól 1949-ig a Vígszínházban játszott. 1948-ban Amerikába utazott és testvérénél vendégeskedett, közben sok régi és új ismerőssel, köztük Greta Garbóval és Molnár Ferenccel is gyakran találkozott. Néhányan próbálták rábeszélni, hogy maradjon Amerikában, ő mégis hazajött. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esély.
Azután az 1950-es évek elején mindenét elvették. Egy időre Budapestet is el kellett hagynia, a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője; 1953–1956 között a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.
Legkiválóbb szerepeit modern társadalmi drámákban alakította, bár nagy sikerrel játszotta Dumas A kaméliás hölgyének főszerepét is, és több vígjátékban is fellépett. Csehov Három nővérének magyarországi ősbemutatóján a Vígszínházban Mása szerepében remekelt, (Olga – Varsányi Irén, Irina – Makay Margit), a darab háború utáni előadásán pedig Olga szerepét alakította (Mása Mezey Mária, Irina Dajka Margit volt.)
„Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották.”Színészkönyvtár.hu Német, francia és angol nyelven beszélt.Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
Főbb színpadi szerepeiből bélyegkép|200px|Gombaszögi Frida és Varsányi Irén,Csehov: Ványa bácsi (1920) A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 15; ugyanitt négy színházi felvételen is látható.2012. március 1-i lekérdezés
Judit (Bíró Lajos: Sárga liliom) Lyon Lea (Bródy Sándor: Lyon Lea) Maja (Lev Tolsztoj: Az élő holttest) Natalija (Dosztojevszkij–Meidell: A félkegyelmű) Takáts Alice (Szomory Dezső: Takáts Alice) Olympia (Molnár Ferenc: Olympia) Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely) Olga (Csehov: Három nővér) María Josefa (García Lorca: Bernarda Alba háza) Gunhild (Henrik Ibsen: John Gabriel Borkmann) Claire (John Galsworthy: A menekülő asszony) Higginsné (Shaw: Pygmalion) Mrs. Baines (Shaw: Barbara őrnagy)Utolsó regisztrált bemutatója. A helyszín: Nemzeti Színház; időpont: 1960. november 29. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte; játszótársai voltak – többek között – Makay Margit, Básti Lajos, Mészáros Ági, Kálmán György, Őze Lajos valamint a főiskolás Tóth Judit és Linka György
Jegyzetek
Források
További információ
Kategória:Magyar színésznők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Magyar lapalapítók és sajtóvállalkozók