Magyarszerdahely község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.
Fekvése A Zalai-dombságban fekszik, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű.
A közvetlenül határos települések: észak felől Kacorlak, északkelet felől Gelsesziget, kelet felől Újudvar, dél felől Magyarszentmiklós és Homokkomárom, délnyugat felől Eszteregnye és Oltárc, nyugat felől Bocska, északnyugat felől pedig Zalaszentbalázs.
A legközelebbi város Nagykanizsa, 16 kilométerre délre.
Megközelítése Közigazgatási területén áthalad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közt vezető 74-es főút, lakott területei azonban csak arról kelet felé letérve érhetők el. Központján a 7528-as út halad végig, amelyből Újnéppuszta településrésznél északi irányban, Kacorlak és Pölöskefő felé kiágazik a 7531-es út is.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget korábban a Újudvar vasútállomása kínálta, alig 3 kilométerre keletre, ott azonban 2021 óta szünetel a személyforgalom.
Története A terület a régészeti feltárások szerint régóta és folyamatosan lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. A középső kőrézkor emlékeit a Homoki-dűlőben találták meg. A korai bronzkor idején itt állt települést is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki- és Kardoskúti-dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki-dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1. század közepéről találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.
Az 1970-es évek ásatásai alapján a népvándorlás századaiban többek között avarok telepedtek meg a község területén. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át, ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, piacos hellyé vált. A település történetére vonatkozó levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik, 1699-ben Puszta Szerdahely, 1720-ban Szerdahel Szigete, 1854-ben Magyar Szerdahely, 1863-ban Magyar-Szerdahely, 1877-ben Magyarszerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal, a Magyar- előtag különbözteti meg a szintén Zala vármegyei Tótszerdahelytől.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Marczin György (MDF) 1994–1998: Marczin György (MDF) 1998–2002: Marczin György (független) 2002–2006: Marczin György (független) 2006–2010: Marczin György (független) 2010–2014: Marczin György (független) 2014–2019: Marczin György (független) 2019–2024: Marczin György (független) 2024– : Musztács-Sass Lilla Tímea (független)
A településen polgárőrség működik.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,1%, cigány 2,5%. A lakosok 73,2%-a római katolikusnak, 2,72% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,1% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,9% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).Magyarszerdahely Helységnévtár
Nevezetességei Szent István tiszteletére épített temploma 1752-ben épült. Szent István-szoborIstván, a szobor: másfél száz változat – HVG A Szociális Otthon épülete Újnéppusztán. Tele-Ka-Land Mesepark (Petőfi utca 4.), 5 Postakocsi turisztikai pajta, Szent Kristóf pihenő, Szent Orbán kilátó.
Nevezetes magyarszerdahelyiek Sáringer Gyula (1928–2009) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Vígh László (1950–) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Straub Örökség Alapítvány elnöke Magyarszerdahelyen született.
Jegyzetek
Források
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései