Virányi Ignác, születési és 1873-ig használt nevén Blumenfeld IgnácAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 54429/1873 (Eger, 1851. március 10. – Kecskemét, 1893. április 7.) állami főreáliskolai tanár.
Élete
Középiskolai tanulmányainak I., II. és VI. osztályát Egerben, a IV.-et Gyöngyösön, a III., V., VII. és VIII-at Jászberényben végezte. 1869–1870-ben Füzesgyarmaton nevelő volt. Ettől fogva három évig a Pesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a modern nyelvészet hallgatója volt és mint szegény szülők gyermeke sok fáradsággal tartotta fenn magát. 1872. július 27-én a III. osztályúvá serdült kecskeméti reáliskolához nevezték ki a magyar-német nyelv helyettes tanárává. 1872. november 26-án tanári vizsgát tett magyar-német nyelvből és irodalomból; ezen év december 16-án rendes tanárrá lépett elő. 1873-ban Blumenfeld családi nevét Virányira változtatta. Halálát tüdővizenyő okozta.
Munkatársa volt a helyi lapoknak; cikkei a kecskeméti főreáliskola Értesítőjében (1879. Iskola és színház); a Kecskemétben (1880. Lessing, Egyetmást a drámáról).
A kecskeméti zsidó temetőben nyugszik (11/124).
Családja Felesége Fuchs Teréz (1853–1924) volt, Fuchs Ádám (Áron) és Lázár Róza lánya, akivel 1874. május 5-én Kecskeméten kötött házasságot.
Gyermekei: Virányi Gyula (1875) hitközségi jegyző. Felesége Lakos Katalin okleveles tanítónő. Virányi Lajos (1876–1948) ügyvéd. Felesége Witz Hermin. Virányi Béla (1877) műépítész, építési vállalkozó. Virányi Mária (1880). Első férje Rasofski Gerzson Löbl ecetgyáros, második Zilzer Lipót fűszer- és vegyeskereskedő.
Munkái Népszerű felolvasások Kecskemét, 1881 Módszeres német nyelvtan közép- és polgári iskolák számára. Kecskemét, 1883. (2. javított kiadás, 1886., 3. javított kiadás, 1890. Kecskemét, 4. javított kiadás. Budapest, 1896. Sajtó alá rendezte Ruprecht Alajos). Német olvasó- és gyakorlókönyv közép- és polgári iskolák kezdő osztályai számára. Budapest, 1892. (2. kiadás: 1893. Budapest. Ism. Tanáregylet Közlönye, 26. évfolyam)
A Magyar nyelv történeti szótárához az Akadémia megbízásából földolgozta Félegyházi Tamás bibliáját.
Írt színművet is: a Pénz és rang című drámát, melyet Kecskeméten elő is adtak.
Jegyzetek
Források
További információk Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Egriek Kategória:Kecskemétiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1851-ben született személyek Kategória:1893-ban elhunyt személyek