A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kuruc mozgalmaknak. Petrőczy Kata Szidónia az első – ismert – magyar költőnő volt.

Az evangélikussá lett felvidéki család birtokának központja Trencsén vármegyében Kaszavára volt (Kaszaváralja, Szlovákia). Ezt a birtokot I. Ferdinánd király a mohácsi vész után Petrőczy Pálnak adományozta, aki Anna királyné (I. Ferdinánd felesége) tárnokmestere volt. Van olyan feltételezés, hogy a család a Délvidékről származott. Itt, a török hódítás előtt, Bács vármegyében, valóban létezett egy Petrőc (Petrőcz?) nevű település, amely azonban nem azonos a mai, Vajdaságban lévő, Petrőc helységgel.

A családfa

A1. Petrőczy N, h: N. N. B1. Péter (*? - †?), h: N. N. C1. I. Pál (*? - †), h: Gyulai Katalin (*?- †?) D1. I. Miklós (*? - †1590?), h: Zay Borbála („Bora”) (*?- †?) E1. III. Pál (*1571 - †1639), h: Osztrosith Judit (*? - †) E2. Zsuzsanna (*1571 után - †1639 előtt) E3. Márton (*1571 után - †1639 előtt) E4. György (*1571 után - †1639 előtt) E5. I. Imre (*1571 után - †1639 előtt) E6. Lőrinc (*1571 után - †1639 előtt) E7. II. Miklós (*1571 után - †1639 előtt), h: Mérey Zsófia (*?- †1661) F1. Ilona (*? - †?), h: Forgách János (*? - †?) F2. II. István (*1623? ; 1633? - †1678?), idősebb Petrőczy István báró, a bujdosó kurucok 1672. évi támadásának egyik vezére; h: Thököly Erzsébet („Erzse”) (*? - †1662) G1. III. Miklós (*1650-es évek legeleje - †1680) G2. III. István (*1654 - †1712), ifjabb Petrőczy István báró, költő, Thököly Imre hadvezére, II. Rákóczi Ferenc tábornoka;A névazonosság miatt egyes művekben ifjabb Petrőczy Istvánból és apjából, idősebb Petrőczy Istvánból - tévesen - egy, nagyon idős kort megért személyt alkottak a szerzők! h: Révay Erzsébet (*1660? - †1732), költőnő H1. II. Katalin (*1683 - †1684?) H2. III. Imre (*1685 - †1685) H3. Erzsébet (*1705 - †1771), a család utolsó sarja; h: Christian (Keresztély) Calisch (*? - †1750), Erzsébet édesanyja, Révay Erzsébet, második férjének, Philip Heinrich Calischnak a fia G3. II. Imre („Imre János”?) (*1657 - †1678 előtt) G4. Kata Szidónia (*1658? ; 1659? - †1708), Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert magyar költőnő; h: Pekry Lőrinc (*? - †1709) E8. Dániel (*1583 - †1639 után) D2. I. István (*? - †?) D3. II. Pál (*? - †?) D4. János (*? - †?) D5. I. Katalin (*? - †?), h: Jakusith Ferenc (*? - †) D6. Anna (*? - †?)

Jelölések * = születés † = elhalálozás h: = házasság N = ismeretlen nevű, illetve keresztnevű

Források Fukári Valéria: Felső-Magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik. 16-19. század. Kalligram, Pozsony, 2008.Ez a mű tartalmazza, a legújabb kutatások alapján, a jelenlegi legpontosabb adatokat a Petrőczy-családról. Fukári Valéria művének adatai jelentősen „felülírják” Nagy Iván könyvének adatait, ezért e műből csak Fukári Valéria könyvében közöltekkel nem ellentétes adatok tekinthetőek megbízhatóaknak. A családfa azonban lehet, hogy így sem teljes, ugyanis Fukári Valéria utal a könyvében arra, az adott korban volt, hogy csak az „atyafiakat”, azaz, csak a fiúk születését jegyezték fel, a lányokét, különösen, ha kisgyermekként meghaltak, már nem örökítették meg. Thaly Kálmán: Az első magyar költőnő, báró Petrőczy Kata Szidónia gróf Pekry Lőrincné élete és versei. Budapest, 1885. Antalffy Endre: Petrőczy Kata Szidónia élete és munkái. Budapest, 1904. Kovács Sándor: II. Petrőczy István és Révay Erzsébet levelei 1690–1699. Budapest, 1916. (Magyar Prot. Történelmi Emlékek, I.) S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete. Budapest, 1976. Bethlen János: Erdély története 1629–1673. Budapest, 1993

CsaládfaE web lap adataival ellentétben, Fukári Valéria nem említi a könyvében azt, hogy idősebb Petrőczy Istvánnak Thököly Erzsébet a második felesége lett volna.

Megjegyzések

Kapcsolódó szócikkek A késmárki Thököly család

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Családfák