Nyírbátor (németül: Bathor) város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori-családhoz kötődik.
Fekvése
A vármegye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, hozzávetőlegesen 14 000 lakosú kisváros az Északkelet-Nyírség kistáj déli részének központja.
A térség fontosabb települései közül Máriapócs 11, Kállósemjén 14, Mátészalka 20, Nagykálló pedig 22 kilométerre, a kisebb települések közül Nyírvasvári 3, Piricse és Nyírcsászári 5-5, Nyírgyulaj 7,5, Nyírderzs 9,5, Nyírmihálydi pedig 19 kilométer távolságra található.
Az Alföld középső részei felől a Nyírségbe érkezve, ezen a vidéken láthatóan megváltozik a táj képe. A délebbi, végeláthatatlan síkságok helyébe egyre inkább lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat úgyszólván mindenütt akácsor szegélyezi.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecentől a városon át egészen Mátészalkáig húzódó 471-es főút, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. A megyeszékhely Nyíregyházával a 4911-es út, Baktalórántházával a 493-as főút köti össze. Nyírvasvárival és Vállajjal a 4915-ös, Piricsével és Nyírábránnyal pedig a 4906-os út kapcsolja össze a várost.
A hazai vasútvonalak közül a települést a és a érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Nyírbátor vasútállomás a központ északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 471-es főút belvárosi szakaszából északnak kiágazó 49 326-os számú mellékút teszi lehetővé.
Története
A települést először 1279-ben említik a források, neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Már ekkor a német eredetű Gutkeled nemzetség (a Báthoriak elődei) birtoka volt. A város a család birtokigazgatási központja és temetkezési helye lett. A helységet egészen 1613-ig, Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtokolta. A 15. század második felében Báthory István – az 1479-es kenyérmezei csata hőse – emeltette Nyírbátor két középkori templomát. A mai református templomot – Johannes olasz mester remekét – családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. Késő gótikus stílusban épített református temploma a legszebb hazai hálóboltozatos templomunk, amelyet hatalmas csúcsíves ablakok világítanak meg. A nagy értékű berendezési tárgyak felét a budapesti Nemzeti Múzeum, másik felét pedig a helybéli múzeum őrzi. A templom mellett álló harangtorony négy fiatornyos faépítmény. A maga nemében hazánkban a legrégebbi.
A 16. században Nyírbátor kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. 1549-ben I. Ferdinánd és Izabella megbízottai itt kötöttek egyezményt Erdélynek a magyar királysághoz való visszacsatolásáról.
A következő évtizedekben állandó vita tárgya volt a település hovatartozása, mert földesurai inkább az erdélyi fejedelmek fennhatóságát ismerték el. Később a város elszegényedett.
Az 1872. évi közigazgatási átszervezéskor elveszítette városi rangját, amit csak 1973-ban kapott vissza.
A vár története A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban már a középkorban volt a Báthori-családnak udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek.
A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki.
János Zsigmond 1564-ben több várral és várossal együtt Bátor várát is elfoglalta. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi-család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát és az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán építész művezetésével 2006-ban került sor.
Az épület Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke, melyet 1985-ben műemlékké nyilvánítottak.Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 172. oldal.
Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Petróczki Ferenc (nem ismert) 1994–1998: Petróczki Ferenc (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF-MIÉP) 1998–2002: Petróczki Ferenc (Fidesz-FKgP-MDF-KDNP) 2002–2003: Dr. Veres János (MSZP-SZDSZ) 2003–2006: Balla Jánosné (MSZP-SZDSZ) 2006–2010: Balla Jánosné (MSZP-SZDSZ) 2010–2014: Balla Jánosné (MSZP) 2014–2019: Máté Antal (független) 2019–2024: Máté Antal (független) 2024– : Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület)
A településen 2003. június 15-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző polgármestert márciustól a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki, és az összeférhetetlenség miatt lemondott posztjáról.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 13,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 33,8%, görögkatolikus 17,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 8,3% (21,4% nem válaszolt).Nyírbátor Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 27% református, 16,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,2% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).Nyírbátor Helységnévtár
Nevezetességei thumb|260px|Református templom és a harangtorony 260px|bélyegkép|jobb|Minorita templom és rendház (ma Báthori István Múzeum) légi fotón Nyírbátori református templom, (gótikus stílusú), Magyarország egyik legrégebbi harangtornyával. A Báthoriak 15. századi, 2006-ban felújított várkastélya. A nyírbátori római katolikus minorita templom 1480-ban épült, valószínűleg a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette ecsedi Báthori István erdélyi vajda, akit 1493-ban itt temettek el,Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 173. oldal. később a Báthori-család több tagját is itt helyezték örök nyugalomra. A templomban található a rendkívül nevezetes Krucsay-oltár, mely drámai módon mutatja be Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Báthori István Múzeum, az 1735–1758 között épült minorita rendházban. A múzeumot 1955. májusában egy elszánt nyírbátori néprajztudós, Szalontai Barnabás alapította; A településen korábban közgyűjtemény, tudományos intézmény nem volt. Várostörténeti sétány, amely a Báthori István Múzeumot, a minorita templomot, a református templomot és a Báthori várkastélyt köti össze. A sétány szoborcsoportjain keresztül a látogató betekintést nyerhet Nyírbátor történelmébe. Sárkány Wellness és Gyógyfürdő
Gazdaság Külsőbb területein több ipartelep is található; kiemelkedő szerepet töltenek be a város életében az Unilever, a Rosenberger, a Coloplast és a Diehl Aircabin cégek, melyek több családnak biztosítanak megélhetést nem csak a városban, de a környező településen élők körében is.
Híres emberek Itt született 1560. augusztus 7-én ecsedi Báthori Erzsébet grófnő Itt született Mandel Eduárd (1814. december 18. – 1899. október 18.) nagybirtokos, mecénás, a "Bóni" Gyártelep és Mezőgazdasági Részvénytársaság, Nyírbátor első díszpolgára Itt született Dr. Mandel Pál (1840. január 6. – 1908. február 7.) ügyész és országgyűlési képviselő, nyírbátori földbirtokos Itt született Thanhoffer Lajos (1843. november 23. – 1909. március 22.) orvos, anatómus, hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Itt született Kun András (1911. november 8. – 1945. szeptember 19.) "Kun páter", kiugrott minorita szerzetes, nyilas pártszolgálatos, háborús bűnös Itt született Kovács István (1921. szeptember 21. – 1990. november 29.) jogtudós, alkotmányjogász, az állam- és jogtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Itt született Heinzelmann Emma (1930. március 14.) Munkácsy Mihály-díjas grafikus, illusztrátor Itt született Péva Ibolya (1941. március 25. – 2025. december 27.) színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja Itt született Molnár Lajos (1946. október 13. – 2015. március 23.) orvos, fül-orr-gégész, politikus, egykori egészségügyi miniszter Itt született Furkó Kálmán (1947. január 2. – 2021. augusztus 3.) karatemester Itt született Zsigó Jenő (1952. augusztus 25.) a Magyarországi Roma Parlament alapítója, szociológus, népművelő. Itt született Veres János (1957. február 5.) magyar agrármérnök-szakközgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, egykori pénzügyminiszter Itt született Békés Csaba (1957. február 3.) történész, egyetemi tanár Itt született Gajdics Ottó (1963. október 8.) magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető Itt született Bartha Antal (1967. december 14.) bábművész, színész Itt született Béres Zoltán (Nyírbátor, 1968. január 11. –) olimpiai bronzérmes magyar ökölvívó. Itt született Szabó Győző (1970. július 7.) színművész, reklámgrafikus Itt született Egri László (1988. május 11.) költő, tanár, történész
Fesztiválok „Szárnyas Sárkány Hete” Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál Nyírbátori Zenei Napokhttp://www.nyirbatorizeneinapok.com Rock-, Blues és Gasztro Fesztiválhttp://www.kulturaliskozpont.com 2021-ben Nyírbátorban Báthory-emlékévet rendeztek.
Képek a városról
Testvérvárosai
Szilágysomlyó, Románia Nagykároly, Románia Nagyszőlős, Ukrajna Rawa Mazowiecka, Lengyelország Hrodna, Fehéroroszország
Jegyzetek
További információk
Nyírbátor Önkormányzatának honlapja
Nyírbátor hírei Nyírbátor az utazom.com honlapján Térkép Kalauz – Nyírbátor Nyírbátor a szallas.eu-n Nyírbátor.lap.hu - linkgyűjtemény Műemlékek.info :: Nyírbátor¨ A nyírbátori dohánybeváltó Hit és Egészség project
Kategória:A Nyírség települései Kategória:Magyarország városai Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései