Nagy István (Bezi, 1729. május 2.Születésére több időpont is olvasható különféle forrásokban: 1728. május 2. (Zoványi 1977, Hrabovszky 1803 in: Bakay–Karl 2012, 22. o.), 1729. május 2. (PIM), 1788. május 2. (Szinnyei), 1728. április 23. (Payr 1927 in: Bakay–Karl 2012, 7. o.), 1728 (Bakay–Karl 2012). A Szinnyei-féle 1788 elírás, hiszen így hogyan mehetett volna 1750-ben Wittenbergbe tanulni. A PIM-féle 1729 származhat onnan, hogy amikor Nagy István meghalt 1812. április 19-én, akkor azt írták, hogy „betses és hasznos Életének 83 Esztendejében örök nyugodalomba lépett” (sárszentlőrinci halotti anyakönyv in: Bakay–Karl 2012, 83. o.), ami csak akkor lehetséges, ha 1729-ben születik; a síremlékén is az olvasható, hogy „élt 83 évet” (Bakay–Karl 2012, 94. o.). A Payr-féle április 23. elképzelhető, hogy a valódi születési időpontja, míg a májusi időpont lehet, hogy „csak” a megkeresztelés időpontja. – Szentlőrinc, 1812. április 19.) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1796-tól haláláig.

Élete

Tanult Győrött hat, Sopronban hét évig; 1750. május 8-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be, ahol egyszersmind a magyar könyvtár őrzője volt; 1753-ban tért vissza hazájába és november 1-jén Nagyalásonyban szenteltetett pappá; 1756-ban Palotára, 1765-ben Szentlőrincre (Tolna megye) választatott papnak, ahol 1775-ben templomot építtetett. 1768-ban consenior, 1775-ben senior lett a tolnai egyházmegyében. 1786-ban a Dunántúli evangélikus egyházkerület superintendensévé választották, de ekkor ezt nem fogadta el, hanem 1791 szeptemberében mint a Tolna, Baranya és Somogy-vidéki ekklesiáknak főseniorja és küldöttje részt vett a pesti egyházi főgyűlésben. 1796. július 26-án újra superintendenssé választatott; ekkor elfogadta a kormány vezetését; ugyanezen évben Tolna vármegye táblabírája lett. Meghalt 1812. április 19-én Sárszentlőrincen. 1875. augusztus 13-án Sárszentlőrincen a templom felavatásának százéves ünnepét ülték meg; ekkor a tanuló ifjúság Nagy István jeltelen sírjára emlékkövet tétetett.

Munkái

Rambach János Jakabnak Ur Jesus Krisztusnak kin-szenvedéséről való elmélkedései a négy evangyelistáknak megegyező írások szerént. Hozzá adattak a megfeszített Ur Jesusnak hét utolsó szavairól való elmélkedései. Németből magyar nyelvre fordította. Pozsony, 1773. és 1790. Pozsony. Két kötet (Bevezetéssel Mossóczy Institoris Mihálytól.) Az Ur vacsorájához először készülőknek való tanítás. Melly rész szerint némelly régiekből szedegettetett és változtatva kiadattatott. Veszprém, 1800. (Kőszeg, 1839).

Megjegyzések

Források

Nagy István. In: (htm) (Hozzáférés ideje: 2019. január 1.) Nagy István. In: (Hozzáférés ideje: 2019. január 1.) (Hozzáférés ideje: 2019. január 1.)

Kategória:Magyar evangélikus püspökök Kategória:1729-ben született személyek Kategória:1812-ben elhunyt személyek