Nyőgér () község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Fekvése Megközelítése A településen, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban; ezen érhető el a déli szomszédságában fekvő települések, Kám és Bejcgyertyános, illetve észak felől Sárvár-Sótony felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as vagy a 834-es főutak érintésével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti.
Története
A 351 lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes település nevét a nyögéreknek nevezett török eredetű népcsoportról eredeztetik. Első okleveles említése 1390-ből maradt fenn Newger alakban, de már jóval korábban települt lehetett.
1390-ben a Kanizsai család kapta Sárvár várának tartozékaként. A következő században egy ideig Ozorai Pipó is birtokolta, de korábbi tulajdonosaik csere útján visszaszerezték. Kanizsai Dorottyával kötött házassága révén Nádasdy Tamás tulajdonába került. 1677-ben négy telket a sárvári huszárok ellátására adtak át. Egy ideig Sárvár sorsát követve birtokosa lett az Inkey és a Szily család. A 20. század első felében Grünwald József volt a legnagyobb birtokos.
Nyőgér a 16. században társközsége a közeli Sótonynak, amelyet bizonyít, hogy 1521-ben a két falunak közös bírója volt. Az ezt követő időkben több támadás is érte, mert többször írtak össze elhagyott illetve puszta telkeket. 1629-ben pusztaként tartották számon. Már korán kénytelenek voltak hódolni a törököknek, először Budára, majd Segesdre, később Kanizsára vitték adójukat.A környező dombokon folyó szőlőművelésről már a 16. század végéről maradt fenn adat, akkor 19 birtokos volt. 1744-ben a falubeliek 62 kapás, a 21 máshol lakó 51 kapás szőlőt művelt.
A Nádasdy család hatására itt is elterjedt a XVI. század második felében a reformáció. Evangélikus anyagyülekezet lett, Sótony és Bejc tartozott hozzá. A földesúr katolikus hitre térésekor elvette a protestánsoktól a templomot, ami az 1662. évi országgyűlés sérelmei közé is bekerült.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Nagy Károly (független) 1994–1998: Nagy Károly (független) 1998–2002: Nagy Károly (független) 2002–2006: Nagy Károly (független) 2006–2010: Nagy Károly (független) 2010–2014: Nagy Károly (független) 2014–2019: Nagy Károly (független) 2019–2024: Nagy Károly (független) 2024– : Nagy Károly (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4,3% (12,4% nem nyilatkozott).Nyőgér Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).Nyőgér Helységnévtár
Nevezetességei
Szent Imre római katolikus templom Hóvirág-forrás
Híres emberek
Itt született Tóth János (1804–1887) bölcseleti doktor, királyi tanácsos, piarista pap, kormánytanácsos és népiskolai felügyelő. Itt élt Königmayer Károly (1818–1892) pap, országgyűlési képviselő. Itt élt Seregély István (1931–2018) magyar katolikus pap, egri érsek. Itt született Németh József (1934–2023) múzeumigazgató, irodalomtörténész, Zalaegerszeg díszpolgára. Itt élt Márfi Gyula (1943–) magyar katolikus pap, veszprémi érsek. Itt született Joó József (1948–2021) népművelő-könyvtáros, író, újságíró. Itt született Pallósiné Toldi Márta (1949–) könyvtár igazgató, szociológus.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Vas megye települései Kategória:Vas vármegye települései