Perényi József (Pest, 1871. augusztus 25. – Budapest, 1938. február 15.) irodalomtörténész, piarista gimnáziumi tanár, a Szent István Akadémia tagja.
Pályája Apja, Perina József kékfestő mester volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1887-ben belépett a piarista rendbe. Egy próbaév után két évig Kecskeméten, majd Nyitrán végezte bölcsészeti és teológiai tanulmányait, utána Kolozsvárt az egyetemen a magyar és a német nyelvet és irodalmat, valamint a török és az angol nyelvet tanulmányozta. Bölcsész diplomáját 1895-ben szerezte meg, ezt követően Sátoraljaújhely, Nagykanizsa, Budapest piarista gimnáziumaiban tanított.
Tanulmányaiban a pozitivista irodalomtörténeti irány híve volt. Több költőnk életrajzát írta meg. Dugonics Andrástól kezdve a modern színműírókig számos drámaírói arcképet vázolt fel, foglalkozott a drámaírás történetével és a magyar zenével is.
Cikkei megjelentek Ságh József Zenészeti Lapjában (1890. Zenészeti viszonyok Kecskeméten), az Erdélyi Hiradóban (1893-95. Zola és a naturalizmus, Egy előfizetési felhívás 1874-ből, Vadnai Károly, Rozsnyai Dávid), az Ellenzékben (1893-95. Pusztai Béla, Arany János kiadatlan sírversei, Arany mint kisujszállási tanító stb.), a Zemplénben (1897. Adalékok a Bánk-bán történetéhez, 1903. 61. sz. Új magyar nóták, A Rákócy nóta, 64-65. Régi magyar dalok és dalszerzők, Szól a tárogató, A Gott erhalte és a Király-hymnusok, Lavotta, Csermák és Bihari, Reményi Ede, Rózsavölgyi Márk, Cinka Panna, Eötvös Károly és a magyar zene, Népdal epidemia stb.), a Kalazantinumban (1903-1904. Kiss Ign., A Horányi Elekről szóló irodalom, Guzmics Izidor kiadatlan levele, Katona D. kiadatlan kézirata); a Közművelődésben (1904. A magyar zene elmélete, Dugonics András Tudákossága); a Zemplén vármegyei Kazinczy-kör Évkönyvében (1904. Petőfi és Szemere Miklós).
Munkái Katona Dénes élete és munkássága. Sátoraljaújhely, 1896 Rosnyai Dávid. (Irodalomtörténeti tanulmány). Sátoraljaújhely, 1896 Szemerei Szemere Miklós életrajza. Sátoraljaújhely, 1897 Az Oberon nyelvezete. (Nyelvészeti tanulmány). Nagykanizsa, 1898 Endrődy János életrajza. Nagykanizsa, 1899 Mephisto és Lucifer. Nagykanizsa, 1900 Irodalomtörténetírásunk első munkásai. Nagykanizsa, 1902 Magyar irodalomtörténeti repertorium. Nagykanizsa, 1902 Szemere Miklós és Tompa levelezése. Nagykanizsa, 1902 Dugonics András színművei. Sátoraljaújhely, 1903 Endrődy eudaemonistikus bölcselete. Sátoraljaújhely, 1903 Szász Béla élete és költészete. Kolozsvár, 1903 Magyar Irodalomtörténeti chronologia. Sátoraljaújhely, 1903 Magyar zene. Apróbb cikkek. Sátoraljaújhely, 1903 Szemere Miklós irodalomtörténeti hagyatéka. Sátoraljaújhely, 1903 Német nyelvtan és olvasókönyv gimnáziumok és reáliskolák számára. I. kötet. Sátoraljaújhely, 1903 (Hevesi Mórral) Kemenes Ferenc. Veszprém, 1909 Jánosi Gusztáv. Veszprém, 1912 Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasága. Irodalomtörténet, 1916 Két népies bohózat a 18. sz.-ból. Vác, 1936
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek