Porcsalma nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Csengeri járásban.
Fekvése A vármegye keleti széle közelében helyezkedik el, Mátészalkától 24, Fehérgyarmattól 17, Csengersimától 12 kilométer távolságra. A legközelebbi szomszédos települések közül Pátyodtól 2,5, Tyukodtól 4,5, Ököritófülpöstől pedig 5,5 kilométer választja el.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút, ezen érhető el a vármegye nagyobb városai és az országhatár felől is. A környező települések közül Szamossályival és Jánkmajtissal a 4138-as, Tyukoddal és Urával a 4923-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Porcsalma-Tyukod vasútállomás a két névadó település határvonalán helyezkedik el, a 4923-as út vasúti keresztezése közelében, közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 337-es számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok porczhfűtől Porczhalmának nevezte el.
Története Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek. 1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapított itt, de a Kaplon nemzetségbeliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett. 1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi családnak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették. A 15. században a Domahidy Istvánnak volt itt birtoka.
1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el. 1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek. Az ecsedi Báthori-családtól a Bethlen-, majd a Rákóczi-család tagjai örökölték. A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne. 1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok. 1570-ben Báthory Miklós birtoka. 1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is.
A szatmári béke után a gróf Károlyi családbeliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át. A 19. században birtokosa a Bajnay, a Balla, a Balogh, a Belényesi, a Czibere, a Császár, a Csehi/Csehy, a Csúri, a Domokos, az Erdős, a Farkas, a Galgóczy, a Galvácsi, a Gyarmathi, a Gyene, a Juhász, a Kanyó, a Katona, a Kállay, a Károlyi, a Lázár Kovács, a Marsovszky, a Pap, a Péchy, a Sajó, a Szaplonczay, a Szentmarjay, a Szuhányi, a Tarczali, a Turbucz és a Vállyi család. A 20. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor. 1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai.
Porcsalma a szomszédos Tyukodhoz hasonlóan az egykori Ecsedi-láp szélén fekvő település volt, melyet a környező falvak népe Rétnek, a környező vidéket pedig Rétoldalnak nevezett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Fehér Zoltán (független) 1994–1998: Fehér Zoltán (független) 1998–2002: Fehér Zoltán (független) 2002–2006: Csehi Kálmánné (független) 2006–2010: Kanyó Imre (független) 2010–2014: Kanyó Imre (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Kanyó Imre (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Kanyó Imre (Fidesz-KDNP) 2024– : Kanyó Imre (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 27,9% cigánynak, 0,8% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,1%, református 62%, görögkatolikus 14,4%, felekezeten kívüli 5,5% (10,7% nem válaszolt).Porcsalma Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% cigánynak, 1% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% görögnek és németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,6% volt római katolikus, 40% református, 10% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 5,8% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).Porcsalma Helységnévtár
Itt születtek Kiss Kálmán (1843–1913) tanítóképző-intézeti igazgató, tanár, egyházi író. Kiss Áron (1845–1908) bölcseleti doktor, tanítóképző intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró. Kiss Pál (1885–1950) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, Kiss Áron féltestvére. Erdős Jenő (1912–1981) újságíró, szerkesztő.
Nevezetességei 220px|bélyegkép|jobb| A felújítás alatt álló görögkatolikus templom Műemlék református temploma (amely eredetileg katolikus templom volt) a 15. században épült, késő gótikus stílusban. A templom berendezése a 18. században készült, copf stílusban. Tornyát 1795-ben építették hozzá (ekkor már református templom, amit a református egyház vett meg a mai református temetővel, ami szintén katolikus volt), és a templomot 1842-ben megnagyobbították. Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak.
Görögkatolikus templomát 1786-ban Szűz Mária Oltalma tiszteletére szentelték. A díszesen faragott szentségházat és a főoltárt Juhász Mihály máriapócsi asztalosmester készítette 1939-ben. 1999-ben új ikonosztázt készített Gergely József mátészalkai mester és Pikó László debreceni festőművész. 2013 novemberében 30 millió forintos állami támogatással felújították.
Jegyzetek
Magyar néprajzi lexikon
Források
További információk Porcsalma az utazom.com honlapján
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései