Székely Aladár, született Bleier Aladár ÁronAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 101934/1899 MNL-OL 30806. mikrofilm 355. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1899. év 4. oldal 34. sor, Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5. – Budapest, 1940. szeptember 27.) fényképész.
Életútja
Bleier Adolf és Rosenberg Magdolna gyermekeként született izraelita családban. A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky fivéreknél Kolozsvárott, később pedig Budapesten. Az 1890-es években Mertens Edénél volt inas Rónai Dénessel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az 1890-es években, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét.
1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott. Fotókat készített Karácsonyi János Békésmegye története (Gyula, 1896) című monográfiájához.
Magyarországon a fotóművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. század elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók az Írók és művészek című albumában (Bp., 1914) jelentek meg. A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot. Albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót.
Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben hét eredeti Ady-arckép található, és amelyhez Móricz Zsigmond írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.
Házastársa Spiller Adolf és Weisz Hanna lánya, Irén volt, akivel 1904. május 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.
Kötetei
Székely Aladár fényképei. Írók és művészek (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.] Ady (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].
Jegyzetek
További információk Gisser Gyula: A magyar fotográfia mesterei (Foto, 1965) Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005 Kincses Károly: Fotográfusok – Made in Hungary. Kecskemét-Milano, Magyar Fotográfia Múzeum-Federico Motta, 1998 Székely Aladár (1870-1940). 2013. január 14. Mai Manó Ház blogján Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. Átdolgozott változat, Budapest, 2004. Folytatásokban a Mai Manó ház blogján Székely Aladárra vonatkozó ismertetések, tanulmányok a Mai Manó ház blogján Megtekintve: 2021-07-25 E. Csorba Csilla: Székely Aladár, a művészi fényképész. 1870–1940; Vince, Bp., 2003 E. Csorba Csilla: Új vizeken. Írók és művészek Székely Aladár műtermében; előszó Kemény István; PIM, Bp., 2020
Kategória:Magyar fotográfusok Kategória:Gyulaiak Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek